Előfordulhat, hogy az amerikaiaknak az elnökválasztás után napokat vagy akár heteket kell várniuk arra, hogy megtudják a győztes nevét. Idén ugyanis - főként a koronavírus-járvány miatt - amerikaiak tízmilliói szavaznak korán, a legtöbben levélben, márpedig ezeknek a szavazatoknak a feldolgozása csak részben automatizált, így körülményes és időigényes. Kulcsfontosságú csatatérállamokban a levélszavazatok megszámlálása el sem kezdődik a választás napjáig.

A hét billegő államban (Arizona, Florida, Iowa, Michigan, Észak Karolina, Pennsylvania, Wisconsin), ahol nagyjából egyenlő esélyekkel várja a választás napját a republikánus és a demokrata jelölt, a szavazatszámlálási eljárás sok tekintetben különbözik, de a lényeget illetően azonos: időigényes valamennyi.

Általában a választási hatóság, amikor megkapja a szavazatot, elkezdődik az úgynevezett elő feldolgozás, azonban a tényleges szavazatszámlálás néhány tagállamban nem kezdődik el a választások napja előtt. Ezek közé közé tartozik Wisconsin, Pennsylvania és Michigan, három kulcsfontosságú csatatérállam, amelyek együtt vagy külön-külön eldönthetik a választásokat. Nehezen elképzelhető, hogy e három állam nélkül bármelyik jelölt összegyűjtheti a választások megnyerését jelentő 270 elektori szavazatot. (Az elektori rendszerről itt írtunk.) Ez viszont azt is jelenti, hogy amíg nem zárul le a szavazatszámlálás Wisconsinban, Pennsylvaniában és Michiganben, addig nem lehet győztest hirdetni.

A szavazatok feldolgozásának első lépése a szavazatot tartalmazó boríték ellenőrzése. Ha a borítékon vonalkód található, ahogy pl. Pennsylvaniában, akkor azt beszkennelik. Egyúttal ellenőrzik, hogy az illető szavazó nem voksolt-e már. Majd megvizsgálják a szükséges aláírásokat, illetve a címzést. Arizonában például ellenőrzik, hogy a választó aláírása a borítékon megegyezik-e a hatóság által tárolt aláírásával.

Néhány államban a szabályok lehetővé teszik, hogy ha a borítékkal gondok akadnak, a választási iroda alkalmazottja felvegye a kapcsolatot a választóval tisztázás végett. Amennyiben a kapcsolatfelvétel nem sikerül, vagy nem sikerül korrigálni a rendellenességeket - illetve a szabályozások nem is teszik lehetővé a kapcsolatfelvételt a választóval -, a szavazatot érvénytelenítik. Ebben az esetben, ha van rá idő, az illető választó új szavazatot adhat le, ez azonban korántsem általános. Egyes államokban a rendellenesnek nyilvánított borítékot csupán megjelölik, és csak a későbbiekben érvénytelenítik, így nem nyílik lehetőség újra voksolni.

Az automatizálás sok kézi munkát igényel

Az Egyesült Államokban a szavazatok összeszámlálása géppel történik. Ez részben megkönnyíti a számlázást, másrészt egy sor előzetes művelet elvégzését feltételezi. A feldolgozás részeként előbb a borítékokat körzetek szerint szétválogatják, illetve esetenként ábécésorrendbe rendezik, majd egyeztetik a szavazói névjegyzékkel.

A következő szakaszban felbontják a levélszavazatot tartalmazó külső borítékot. Egyes megyékben ezt a műveletet kézzel végzik, másutt gépekkel. Előfordul, hogy - a szavazás titkosságát biztosítandó - a levélszavazatot egy második, belső boríték tartalmazza, amelyet szintén fel kell bontani. A szavazólapokat ezután egyenként kisimítják, hogy szkennelhetővé tegyék. Előtte azt is ellenőrzik, hogy a szavazat nem tartalmaz-e tintafoltot vagy egyéb szennyeződést, ami meggátolná a beolvasását.

Ha a levélszavazat sérült, egy kétpárti bizottság – szkennelhető – másolatot készít róla. Egyes megyékben nagy teljesítményű szkennerek működnek, amelyek percenként több száz szavazatot képesek feldolgozni, másutt ez a művelet lényegesen lassúbb.

Végül a választási iroda összesíti az adatokat, de ez a legtöbb álomban kizárólag a választás napján történhet. Pennsylvania és Michigan állam hatóságai úgy becsülik, hogy több napot is igénybe vehet a szavazatok összeszámlálása ezekben az államokban.

Rekord rekord hátán

Vannak olyan államok, ahol hazaküldik a levélszavazatot minden regisztrált szavazónak vagy minden olyan választójogú polgárnak, aki részt vett a legutóbbi választáson. És miközben azzal is számolni kell, hogy nem mindenki küldi vissza a szavazatát - még azok sem, akik nem hivatalból, hanem saját igénylésre kapták meg a csomagot -, a korai szavazás rekordja máris megdőlt. (2016-ban szintén rekord számú korai szavazó volt.) Csütörtök korai délutáni adatok szerint az amerikai elnökválasztáson máris 77,5 millióan vettek részt. A korai szavazás lehetőségével élők közül 50,9 millió levélben szavazott, 26,6 millió pedig személyesen. Összehasonlításként négy évvel ezelőtt összesen 139 millióan szavaztak.

Egyes államokban a korai szavazók száma elérte a 2016-ban leadott összes szavazat 70, 80, 90 százalékát. Néhány példa: Florida (72,2), Észak-Karolina (81,1), Washington (82,1), Georgia (82,3), Montana (85,4), Texas (94,1).

Idén a koronavírus-járvány miatt több államban is egyszerűsítették a korai szavazás feltételeit, aminek köszönhetően helyenként a 2016-os szint többszörösét - öt-hatszorosát - is elérheti a koraiszavazat-igénylők száma, de Észak-Virginiában például 900 százalékot meghaladó a növekedés.

A felmérések, valamint a korai szavazás és a levélszavazat-igénylések alapján megállapítható, hogy a demokraták hajlamosabbak levélben szavazni 2020-ban is, mint a republikánusok. Utóbbiak nagyobb valószínűséggel szavaznak személyesen a választás napján.

A Floridai egyetem professzora, Michael McDonald által vezetett U.S. Election Project összesítése szerint azokban az államokban, ahol regisztrálják a választók politikai elkötelezettségét is, összesen 56,3 millió szavazó adta le vagy postázta a voksát csütörtökön kora délutánig, közülük 14,7 millió republikánus és 10 millióval több, 24,8 millió demokrata.

Ez azt is jelenti, hogy mivel a személyesen leadott szavazatokat lényegében azonnal megszámolják, illetve a levél szavazatok feldolgozása és összesítése több csatatérállamban is csupán a választások napján kezdődik el, az előzetes eredmények több helyütt erőteljes republikánus vezetést, majd erőteljes demokrata erősödést fognak mutatni november 3-án.