A koronavírus-járvány okozta gazdasági összeomlás, a politikailag korrekt közbeszéd teljes felrúgása és a rendszer szintű faji egyenlőtlenségek kérdésének ügyetlen kezelése mind hozzájárult Donald Trump vereségéhez Székely István szerint. A politológus úgy véli, az idei választáson a Joe Biden által képviselt „új Amerika” állt szemben a „régi Amerikával”, és előbbi győzelmét az elmúlt években bekövetkezett társadalmi változások, a sajtó és a közösségi média is elősegítette.

Székely István elöljáróban fontosnak tartotta leszögezni, hogy az amerikai elnökválasztás eredményeit és az elmúlt hetek történéseit több értelmezési keretben is el lehet helyezni. „Az én értelmezésem csak egyik a több lehetséges közül” – hangsúlyozta a politológus.

Az elemző értelmezési keretének egyik kiindulópontja Ezra Klein elmélete, amely szerint az egyének pártpolitikai identitása felülírja az egyes ügyekkel kapcsolatos álláspontjukat. A másik kiindulópont az amerikai elnökválasztásról készült exit poll felmérés, amelyekből kirajzolódik az egyes szavazótáborok társadalmi rétegződése.

A politológus emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok az elmúlt 20 évben jelentős demográfiai változásokon ment át, lakosságszáma 2000 óta 50 millió fővel gyarapodott. A bevándorlás és az eltérő gyermekvállalási hajlandóság következtében a fehér lakosság aránya a Barack Obama első elnöki mandátuma idején mért 74 százalékról 65 százalékra csökkent, ami óhatatlanul befolyásolta a Republikánus Párt szavazótáborának arányát.

Az idei elnökválasztásról készített exit poll felmérés szerint a nem fehér lakosság (elsősorban az afroamerikaiak és spanyol ajkúak) 72 százaléka Joe Bidenre, 26 százaléka Donald Trumpra szavazott, a fehér lakosság pedig nagyobb arányban (57 százalék) támogatta Trumpot, mint Bident (42 százalék). „Kétségtelen, hogy az idő múlása a demokratáknak kedvez” – állapította meg az elemző. De nem csak a választók etnikuma befolyásolja a politikai opciókat. A demokratáknak hatalmas az előnyük 30 év alatti fiatalok körében: 62 százalékuk szavaz Bidenre és 35 százalékuk Trumpra.

 „Új Amerika” versus „régi Amerika”

Székely István szerint az exit poll felmérésből is kitűnik, hogy idei amerikai elnökválasztáson voltaképpen a társadalmi változások nyomán kibontakozó „új Amerika” állt szemben a „régi Amerikával”. Hangsúlyozta, hogy az „új” és a „régi” ebben az esetben nem értékhordozó jelzők.

Trump a „régi Amerikát” képviseli, a tradicionális amerikai értékekből építette fel a választási üzenetét: kemény munka, alacsony adó, egyéni felelősségvállalás, patriotizmus. A republikánus jelölt azt hangoztatta, hogy ezek az értékek tették naggyá Amerikát, és ezekhez kell visszatérni, hogy Amerika újra nagy legyen (az egyik kampányszlogenje: Make Amerika Great Again). Trump szavazótábora számára a gazdaság megmentése fontosabb a koronavírus elleni küzdelemnél. Emellett fontos számukra a bűnözés visszaszorítása, a republikánus jelölt által ígért „rendteremtés”. „Az erős vezető képe a vonzó számukra, erre játszott rá Trump” – jegyezte meg az elemző.

Biden ezzel szemben az „új Amerikát” testesíti meg, a poszt-materiális értékek által meghatározottat. A demokrata jelölt a rendszer szintű faji egyenlőtlenségek felszámolását ígéri, a koronavírus-járványt tekinti az egyes számú problémának, ehhez kapcsolódóan pedig az egészségbiztosítás kiterjesztése, tehát végső soron a társadalmi egyenlőtlenségek kérdése foglalkoztatja, valamint a környezetvédelem. Hívei egy része több, főként magasan képzett fiatalokból álló baloldali mozgalom tagja.

„Néhány, az előválasztás során elsősorban Bernie Sanders képviselt mozgalom ezek közül olyan célokat tűzött zászlajára, amelyek az Egyesült Államokban szentségtörésnek számítanak. Az egyéni felelősségvállalásba például nem fér bele az egészségbiztosítás kötelező formája vagy más szociális intézkedés” – magyarázta Székely.

A politológus szerint a legfontosabb törésvonal az Egyesült Államokban a vidék és a nagyvárosok között húzódik. A vidék inkább vallja azokat az alapértékeket, amelyek Trump kampányüzenete szerint valamikor naggyá tették az országot. Tehát elsősorban a vidék jelenti a „régi”, a nagyvárosok pedig az „új” Amerikát.

Az identitáspolitika lett a meghatározó

Az elemző kifejtette: a „régi Amerika” és az „új Amerika” olyan koherens világképek, amelyek a törzsszavazók szintjén identitássá válnak, és amelyeket a média felerősít. „Nekem például meglepetés volt az idei amerikai elnökválasztáson, hogy az általam mérvadónak tartott hírcsatornák és lapok nem törekedtek kiegyensúlyozottságra, hanem kritikátlanul beálltak valamely jelölt, abszolút többségükben Biden mögé. Korábban a kiegyensúlyozottság az amerikai sajtóban jól, rosszul, de azért működött” – tette hozzá.

A két szemben álló világkép identitássá válását a közösségi média csak erősítette, algoritmusai révén a buborék-effektus meghatározóvá vált. A jelenség lényege, hogy az emberek a saját véleményüket megerősítő állításokat szeretik olvasni, ezért a közösségi oldalak algoritmusa az identitásukat erősítő híreket kínálja fel számukra, így a médiafogyasztó egy „véleménybuborékba” kerül, és egymást kizáró világok épülnek fel a választókban – részletezte Székely István.

Szerinte a világképek identitássá válását segítette elő az az elmúlt években teret nyerő kampánytechnika is, ami a félelemkeltésre, negatív üzenetekre, az ellenfél lejáratására épül. Ez csak megerősítette választók pártidentitás-buborékjának határait. „Az amerikai kampány kevésbé szólt programokról, inkább arról, hogy Biden szerint Trump rasszista, Trump szerint pedig Biden vad baloldali fordulatot hoz, ha beköltözik a Fehér Házba” – mondta a politológus.

Az elemző magyarázata szerint mindezek hatására a biztos szavazók körének pártpolitikai identitása kezdte felülírni az egyes ügyekkel kapcsolatos álláspontjukat. Vagyis az amerikai választók számára az a kérdés, hogy „mi jó nekem?”, felcserélődött azzal, hogy „melyik fejezi ki jobban az identitásomat, a politikai hovatartozásomat?”. Székely István magyarországi példával illusztrálta ezt a jelenséget. „Egy Orbán-hívő vagy kritikus a magyar kormányfő döntéseinek helyességét abból vezeti le, hogy ő egyébként mit gondol Orbán Viktorról” – mutatott rá.

Így oszlanak meg a szavazótáborok

Felmérések szerint az amerikai lakosság körében a demokrata törzsszavazók aránya mintegy 33, a republikánusok törzsszavazóké 30 százalék, a bizonytalanoké pedig 37 százalék. A politológus szerint bármely választási kampány két dologról szól: mennyire tudják a versenyben álló politikai szereplők urnákhoz vinni a saját táborukat, illetve mennyire tudják megszólítani a bizonytalan szavazókat. Az eredményt pedig elsősorban az utóbbiak opciói döntik el, mert a demokrata és a republikánus szavazótábor mérete nagyjából azonos.

„A demokrata szavazótábor enyhe fölényét ellensúlyozza az amerikai választási rendszernek az a sajátossága, hogy nem a közvetlenül leadott szavazatok, hanem az államonként elnyert elektori szavazatok száma kell a győzelemhez. Ez kedvez a republikánusoknak, akik több, pártpolitikai megoszlás tekintetében kiegyensúlyozottabb, kisebb államot uralnak” – magyarázta az elemző.

Székely István leszögezte: voltaképp sem a Trump győzelmét hozó 2016-os, sem a leváltását eredményező 2020-as elnökválasztáson nem történtek országos szinten nagymértékű elmozdulások az amerikai szavazótáborokban, néhány államban mindössze néhány tízezer szavazat volt a döntő. Példaként hozta fel a legfontosabb csatatérállamnak bizonyuló Pennsylvaniát, ahol Biden 45 ezer szavazattal győzött, úgy, hogy összesen 6,7 millió szavazatot adtak le.

„A szavazótáborok létező, de viszonylag kis léptékű elmozdulásait az amerikai választási rendszer felnagyította. Néhány tízezer szavazattal fordul át egyik vagy másik csatatérállam, de két államot leszámítva a győztes az összes elektori szavazatot megkapja” – részletezte a politológus.

Mi döntötte el az elnökválasztást?

Székely István szerint több tényező is hozzájárult a hivatalban lévő elnök választási vereségéhez. Elsőként emlékeztetett arra, hogy Trump négy éves mandátumát a politikailag korrekt közbeszéd felrúgása jellemezte. Ez szerinte az elnök ellen fordult a választáson. „Az igazmondásával kapcsolatban is folyamatosan merültek fel aggályok, és azért ez összegyűlt, főként a bizonytalan szavazóknál” – állapította meg.

Az elemző szerint Trump mandátumának első három évében a gazdaság jól működött, mindazzal együtt, hogy az elnök adóreformja elsősorban a magas jövedelműeknek kedvezett. A növekvési trenden azonban nagyot fordított a koronavírus-járvány: az Egyesült Államokat érintette leginkább a pandémia a világon, a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma is igen magas. Trump pedig azt a stratégiát követte, hogy a gazdaság megmentése az elsődleges, nem a járvány elleni védekezés.

A politológus szerint az elnök stratégiája nem vált be: a járvány elszabadult, az amerikai gazdaság is jelentősen megszenvedte a pandémiát. Vélhetően ez az egyik legfontosabb oka a választási vereségének. „Mély gazdasági recesszióból egyik hivatalban sem lévő elnök sem tudott újrázni. A politikailag nem elkötelezett amerikai átlagpolgár belenéz a pénztárcájába, és ennek alapján szavaz” – fogalmazott. A gazdaság a harmadik negyedévben „visszapattant” ugyan, de még mindig a járvány előtti szint 88 százalékán áll.

Székely István szerint Trump a rendszerszintű faji egyenlőtlenségek kérdését sem kezelte jól. „Nem lehet az egyenlőtlenséget feszegető mozgalmakat erőszakkal félreállítani, Trump szerint pedig a párbeszéd a gyengeség jele” – jegyezte meg. A hivatalban lévő elnöknek ez a magatartása mozgósította az afroamerikai és spanyolajkú szavazótábort, amelynek a részvétele a választásokon általában alacsonyabb mértékű. Az amerikai elnökválasztás eredményét végül a bizonytalanok, a pártpolitikai identitással nem rendelkezők döntötték el: a felmérések szerint 54 százalékuk szavazott Bidenre és 40 százalékuk Trumpra.

Hogyan fordult át az eredmény Biden javára?

Az elnökválasztás napjának estéjén, a részeredmények alapján még úgy tűnt, hogy a hivatalban lévő elnök újrázni tud, és Donald Trump sietett is bejelenteni a győzelmét. Ám a szavazatszámlálás előrehaladtával a csatatérállamokban Joe Biden javára billent az eredmény. Székely István szerint ez azért történhetett meg, mert az Egyesült Államokban nincs egységes, szövetségi szintű eljárás az elnökválasztás lebonyolítására.

E szerint van olyan tagállam, ahol a levélszavazatoknak be kell érkezniük urnazárásig, és olyan is, ahol a választás napján feladott levélszavazatot is figyelembe veszik. Van olyan állam, ahol már az elnökválasztás napjáig megszámolják a már beérkezett levélszavazatokat, és az eredményeket urnazárás után közzé is teszik. Máshol pedig csak urnazárás után kezdik el számolni a levélszavazatokat, de csak a személyesen leadott voksok megszámlálása után.

A politológus emlékeztetett, hogy az idei amerikai elnökválasztáson a koronavírus-járvány hatására nagyon nagyszámú, közel 80 millió levélszavazat érkezett, ami kétszerese az eddigieknek. Általában a demokrata választók éltek ezzel a lehetőséggel, annál is inkább, mert Biden csapata is erre biztatta őket. Trump ezzel szemben folyamatosan támadta, a visszaélések forrásának nevezte a levél útján történő szavazást, és arra kérte a híveit, hogy inkább a szavazófülkében nyilvánítsák ki politikai opciójukat.

Ezzel magyarázható az elemző szerint a példátlanul nagy különbség Biden és Trump között az előbbi javára a levélszavazatok megszámlálásakor. Székely István ismét Pennsylvaniát, a legfontosabb billegő államot hozta fel példának, ahol 6,7 millió leadott szavazatból 1,2 millió levélszavazat volt, és ennek mintegy 80 százaléka Bidenhez került.

Megfordulhat-e még az eredmény?

Mint ismert, a republikánusok csalásokra és visszaélésekre hivatkozva perkereseteket nyújtottak be, amelytől Donald Trump a választások eredményének megfordítását reméli. Székely István szerint elképzelhető, hogy a hivatalban lévő elnök és csapata által jelzett szavazatszámlálási problémák némelyike valós, de ez nem befolyásolhatja már érdemben az eredményt.

„Ahol leadnak 155 millió szavazatot, ott előfordulhat, hogy egy-egy túlbuzgó postás vagy akár szavazatszámláló átlépi hatáskörét, és visszaélések történnek. Ki kell vizsgálni az eseteket, azonban ezek vélhetően nem olyan méretűek, hogy megkérdőjelezzék a választások eredményét. Az Egyesült Államokban a fékek és ellensúlyok rendszere megfelelő garanciát nyújt arra, hogy tömeges csalások ne forduljanak elő” – véli a politológus.