Felmérés: nem törte meg a briteket a Brexit körüli bizonytalanság


-A A+

A Brexit okozta bizonytalanság és egyre valószínűbb gazdasági sokk ellenére a britek többsége újra megszavazná az uniós tagság megszűnését – derül ki egy friss felmérésből. 

Négy évvel ezelőtt a választójoggal rendelkező britek 52 százaléka voksolt az országa európai uniós tagságának megszűnésére. Tízből nyolc ma ugyanúgy szavazna, mint a 2016-os Brexit-referendumon a Sunday Mirror megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint. Magyarán a kilépés hívei még mindig többségben vannak a szigetországban. 

Ez különösen annak fényében meglepő, hogy rohamléptekkel közeledik az a pillanat – 2021. január elseje –, amikor az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli viszonyrendszerét lefektető megállapodás hiányában kitörhet a káosz a határoknál, a családok megélhetési költségeit meg megdobhatja a vámok visszaállítása – jegyzi meg a felmérés eredményeit ismertetve a brit újság.

A brit kiskereskedelmi áruházakat képviselő szervezet becslései szerint a megállapodás elmaradásának – és a vámok visszaállításának – következményeként átlagosan 20 százalékkal nőhet az élelmiszerek adóterhe. A doveri kompkikötőbe naponta érkező mintegy tízezer teherautó csaknem háromnegyedének hosszú várakozásra kell számítania. A briteknek számolniuk kell azzal, hogy szűkösebb lesz a friss élelmiszerkínálat, illetve akár három hónapot késhet a gyógyszerek hatvan százalékának beszállítása.

Van, aki élelmiszereket halmoz fel

A felmérés adatai szerint minden tízedik megkérdezett elkezdett élelmiszert felhalmozni, és további 17 százalék tervezi azt. Tízből hatan viszont azt mondták, hogy nincs szándékukban pánikszerűen bevásárolni. Akik elkezdtek bespájzolni, azok közül negyven százalék WC-papírt, konzerveket vagy száraz élelmiszereket – gabonát, tésztát, rizst – tettek félre. Harmaduk a hűtőszekrény feltöltése mellett általános gyógyszereket is beszerzett, többnyire láz- vagy fájdalomcsillapítókat. Szintén egyharmad feltöltötte az izzó- és elemkészletét, 25 százalék pedig tartós tejből, palackozott vízből vagy szeszes italból vásárolt hosszabb időre elegendő mennyiséget.

A britek negyede véli úgy, hogy Boris Johnson miniszterelnöknek mennie kell, ha nem sikerül tető alá hoznia a megállapodást az Európai Unióval a december 31-én lejáró átmeneti időszak végéig. Több mint kétszer nagyobb ez az arány (54 százalék) azok körében, akik a 2016-os referendumon az EU-ban maradásra voksoltak. A teljes választói tábor 45 százaléka viszont úgy gondolja, hogy Johnsonnak tisztségben kell maradnia a tárgyalások kimenetelétől függetlenül.

Ha mégis sikerül megállapodni – a sokadik határidő lejárta után –, a brit képviselők készek a hét folyamán újra összeülni. Az Európai Parlament azonban vasárnap éjfélig adott haladékot a tárgyalódelegációknak, hogy tető alá hozzanak egy egyezséget. A nap folyamán a felek egymást sürgették további engedmények megtételére. Matt Hancock brit egészségügyi miniszter felszólította az EU-t, hogy vegyen vissza „túlzott igényeiből”. „Az EU továbbra is olyan igényekkel lép fel, amelyek összeegyeztethetetlenek a mi függetlenségünkkel. Nem fogadhatunk el olyan megállapodást, amely nem biztosítja számunkra az ellenőrzést a törvényeink és a vizeink fölött” – fejtegette szintén vasárnap a brit miniszterelnök.

Michel Barnier uniós főtárgyaló válaszként közölte, hogy „az EU tiszteletben tartja az Egyesült Királyság szuverenitását, és ugyanazt várja cserébe”. Hozzátette: mind az EU-nak, mind az Egyesült Királyságnak jogában áll meghozni a saját törvényeit és ellenőrizni a felségvizeit, de mindkét félnek meg kell adni a lehetőséget, hogy fellépjen, amikor az érdekei megkövetelik.

A halászati jogok kérdésében nincs elmozdulás

A kiszivárgott hírek szerint a feleknek a legtöbb gazdasági kérdésben már sikerült megállapodniuk. A halászati jogok kérdésében azonban nincs elmozdulás, és könnyen lehet, hogy ez jelentheti a megállapodás fő akadályát.

Az Európai Unió kvóták alapján osztja szét a tagállamai között a halászati jogot. Jelenleg a brit vizeken zajló halászat 60 százaléka az unió tagállamait illeti. Az Egyesült Királyság ragaszkodik ahhoz, hogy EU-s tagsága megszűnésével joga van visszavenni az ellenőrzést a halászat fölött, ami az uniós halászhajók kitiltását jelentené a brit felségvizekről. Ezzel szemben az uniós halászok érdekképviselete azzal vádolja a Michel Barnier vezette európai delegációt, hogy máris túl nagy engedményeket tett a briteknek, és meglátásuk szerint „leengedi a folyón a vízparti közösségeket” csak azért, hogy sikerre vigye a tárgyalásokat. 

A másik oldalon a The Guardian értesülése szerint a brit parlament több mint harminc konzervatív képviselője kész fellázadni a miniszterelnök ellen és leszavazni a megállapodást, ha Boris Johnson bármilyen fontos kérdésben enged az EU-nak.

Ha megszületik is a megállapodás, azt még a brit törvényhozásnak és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell. Az EP csak akkor hajlandó szavazni a kérdésről, ha az egyezség legkésőbb vasárnap éjfélig megszületik. Azonban Clément Beaune, Franciaország európai ügyi minisztere szombaton az RFI-nak nyilatkozva úgy vélte, hogy az újabb „utolsó határidő” is kitolható. Érvelése szerint nem volna túlságosan racionális csak azért „feláldozni mindent, mert korábban azt mondtuk, hogy vasárnap megállunk”, és „nem is fogjuk ezt tenni”.








EZT OLVASTA MÁR?

X