Kulcsfontosságú intézményekben ellenőrizte Victoria Nuland, az Egyesült Államok Európáért és Eurázsiáért felelős államtitkár-helyettese azt, hogy miként tartják be Romániában a demokráciát, mi az oka demokráciahiányos törvények elfogadásána. Egyben arra is kíváncsi volt, miért nem mennek ki az emberek az utcára tiltakozni a jogállamiság megsértése ellen.

„Válogatott” találkozók                                 

Az amerikai diplomácia második embere bukaresti útja alkalmával önmaga határozta meg, hogy – a „protokoll-találkozókon” kívül – kivel kíván megbeszélést folytatni, és arról is maga döntött, hogy kivel nem szeretne találkozni. Mindez voltaképpen nem is túlságosan burkolt üzenet volt a diplomácia nyelvén arra vonatkozóan, hogy kit is tekint partnernek Washington. Az a tény viszont, hogy Victor Ponta kormányfővel az amerikai diplomata már csak azért sem találkozhatott, mivel Victor Ponta feleségével olaszországi „magánúton” vett részt.

A találkozókat – Nuland kérésére – az amerikai külügyminisztérium szervezte meg, kihagyva mindebből az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét.

Ami Bukarestet illeti, Victor Ponta miniszterelnök a kormány részéről a tárgyalásokat Titus Corlăţean külügyminiszterre bízta, akit felhatalmazott arra, hogy „bármilyen témát” érinthessen. A román kormány azt viszont nem közölte, hol tartózkodik a miniszterelnök a kérdéses napokban, mindezt az ország a hazatérő kormányfőtől tudhatta csak meg, napokkal későbben.

Washington nem akar „teltkarcsú Romániát”

Az amerikai külügyminiszter-helyettes romániai útja alkalmával négy stratégiai találkozót folytatott. Nyomban megérkezését követően felkereste a Korrupcióelleni Igazgatóság főügyészét, Laura Codruţa Kövesit, akivel az ügyészek függetlenségének kérdését tekintette át. A találkozót előzetesen nem jelentették be hivatalosan. Sokatmondó körülmény az, hogy Victoria Nuland nem kért találkozót – és nem is találkozott – Románia főügyészével, Tiberiu Nituval, akit Washington a hatalom kiszolgálójának tekint.

Az amerikai diplomata második megállóját a cotroceni-i elnöki palota jelentette, ahol Traian Băsescu államfővel találkozott. Az egy órás megbeszélés során a két politikus elsősorban a jogállamiság és az igazságszolgáltatás megszilárdításának kérdésére tért ki, és bár minderről csak igen kevés részlet látott napvilágot, az elképzelhető, hogy Traian Băsescu beszámolója alapján Nuland nem kevés jót hallott a jelenlegi hatalom ilyen irányú törekvéseiről.

Természetesen szóba kerültek – elsősorban az amerikai diplomata kérésére – a román államfő Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését sürgető kijelentései is, amelyek kapcsán a vendég nyomatékosan kijelentette: az Egyesült Államok határozottan támogatja a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi épségét, és messzemenően tiszteletben tartja az ország népének azt a jogát, hogy maga válassza meg követendő útját. Szavai nyilvánvalóan ellentmondanak az államfő nagy vágyának, a „teltkarcsú Románia” létrehozásának.

„Băsescu-párti” találkozók

Az amerikai diplomata ezt követően a külügyminiszterrel találkozott, ahol – Titus Corlăţean külügyi tárcavezető felsorolása szerint – a NATO-n belüli együttműködésről, az amerikai befektetők romániai lehetőségeiről, az afganisztáni helyzetről, a deveselui amerikai rakétapajzsról, a balkáni övezet kérdéseiről, a keleti partnerségről esett szó. A román külügyminiszter felsorolása legvégére hagyta a jogállamiság megszilárdításának problémáját, jóllehet a megbeszélés során Victora Nuland mindenekelőtt erre fektette a legnagyobb hangsúlyt. Ennek kapcsán Titus Corlăţean biztosította partnerét afelől, hogy a román kormány minderre igen nagy hangsúlyt fektet, és nagy felelősséggel kezeli a kérdést, amely szüntelenül a kabinet napirendjén van.

Útja legvégén Victoria Nuland az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének tagjaival találkozott. Minderről nem hoztak nyilvánosságra részleteket, annyit viszont tudni, hogy ez alkalommal az amerikai külügyminiszter-helyettes általa kiválasztott nem kormányszervezetek képviselőivel, bizonyos sajtószervek munkatársaival, amerikai üzletemberekkel folytatott megbeszélést. Utóbbiak több romániai törvényes rendelkezésre panaszkodtak, így felmerült egyebek között a fizetésképtelenségre vonatkozó jogszabály, és többen panaszkodtak arra is, hogy az állami szerződések esetében a politikai kliensek részesülnek előnyben.

A külügyminiszter-helyettes összesen négy civilszervezet képviselőivel találkozott – a Közpolitikai Intézet igazgatójával, Adrian Moraruval, az Európai Politika Román Intézetét vezető Cristian Ghineával, a Romániai Freedom House igazgatójával, Cristina Guseth-tel, valamint az Expert Forum munkatársával, Laura Stefannal. Valamennyi szervezet Traian Basescu oldalán áll, akárcsak az a nyolc sajtószerv is, amely meghívást kapott. Az Agerpres és a román közszolgálati rádió például nem volt hivatalos a megbeszélésre.

Nuland figyelmeztetései

Victoria Nuland látogatásai alkalmával szívesen él a szimbolikus gesztusokkal. Alig egy hónappal bukaresti látogatását megelőzően Kijevben megjelent a Janukovics államfő elleni tüntetések színhelyén, a Függetlenség téren, ahol az amerikai nagykövet oldalán élelmet osztott szét a tiltakozók között. Ezt megelőzően, chisinăui eszmecseréje során John Kerry amerikai külügyminiszterrel együtt borkóstolón vett részt Cricova pincéiben. A gesztusnak az adott szimbolikus erőt, hogy Moszkva megtiltotta az Európai Unióhoz történő csatlakozás mellett döntő Moldovai Köztársaságbeli borok importját.

Bukaresti látogatása alkalmával viszont már jóval nyíltabban fogalmazott. A politikusoknak üzenve kifejtette, az igazságszolgáltatás függetlensége kapcsán aggodalomra ad okot az, ha a politikusok provokálják az igazságszolgáltatást. Egyben felszólított mindenkit arra, tegyen meg mindent az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségéért. A kormányhoz intézett üzenete értelmében minél erősebb, minél tisztább és minél demokratikusabb Romániára kell törekedni.

A kabineten keresztül a román parlament figyelmét is felhívta arra, hogy jóllehet több változatot is ismertettek vele az amnesztiára vonatkozó törvény kapcsán, ám még mindig nem világos, mi is lesz ennek a jogszabálynak a sorsa. Ezért nyílt, vitát kell majd folytatni az áttekinthetőségről és a jogállamról – fogalmazott az amerikai diplomata.