A hazai családok jövedelmük legnagyobb részét élelmiszerekre, adókra és illetékekre, illetve a rezsiköltségek – víz, villany, gáz – kifizetésére költik. Takarékoskodni csak igen kevés háztartás tud, a megtakarítások összege pedig csekély.

Az idei év első negyedében a családok átlagos havi jövedelme névleges értékben 2577 lej volt, azaz személyenként 967 lej a Központi Statisztikai Intézet szerint. A háztartások átlagos havi kiadásai elérték a 2263 lejt, vagyis az egyénenkénti 850 lejt. A családonkénti kiadások az összbevételek 87,8 százalékával egyenlők. Ez azt jelenti, hogy a háztartásoknek – legalább is átlagos megosztásban – jóformán semmilyen pénzük nem maradt a megtakarításra.

A Központi Statisztikai Intézet adatai szerint a kiadások oroszlánrészét az élelmiszer- és nem élelmiszertermékek, a különféle szolgáltatások, a társadalombiztosítási összegek, az adók, más illetékek, tagsági díjak vitték el. A faluhelyen élő családok ugyan kevesebbet költöttek például szolgáltatásokra, ám pénzük jelentős hányadát a háztáji gazdaságokra – az állatok takarmányozására, a vetőmagvakra, az állategészségügyi szolgáltatásokra – fordított összegek vitték el.

1018 lejtől 6523 lejig

A háztartások jövedelmük alig 0,3 százalékát tudják lakásvásárlásra vagy -építésre, föld- vagy telekvásárlásra, háztartási cikkekre, kellékekre, részvények vásárlására vagy egyéb takarékossági formákra fordítani.

A nettó átlagjövedelem 2015. májusában 1806 lej volt. Ez 51 lejes (azaz 2,7 százalékos) csökkenést jelent az lőző hónaphoz képest. Igaz viszont, hogy ebben a hónapban az alkalmazottak megkapták a húsvéti – pénzbeli, ebéd- vagy ajándékszelvénybeli – különjuttatásokat is. A Központi Statisztikai Intézet szerint a májusi nettó átlagbércsökkenést okozhatta az is, hogy bizonyos alacsony fizetésű gazdasági ágazatokba több alkalmazottat vettek fel.

Kereset szempontjából a legjövedelmezőbb ágazat a kőolaj- és földgázkitermelés volt. Az itteni alkalmazottak átlagosan havonta 6523 lejt kerestek. A legkisebb béreket viszont az idegenforgalomban – szálloda- és étkeztetési iparában – dolgozók kapták, akiknek 1018 lejjel kellett beérniük. Persze, bérük megállapításánál figyelembe veszik a borravalókat is. Az ágazat dolgozói ilyen tekintetben pedig immár megnyugodhatnak, mivel elmarad a borravalóra kivetendő különadó.

Csökkenő és növekvő átlagbérek

A legnagyobb átlagbércsökkenést a biztosításoknál, az újrabiztosításoknál jelezték, ezekben az esetekben az átlagfizetés 15,7 százalékkal csökkent. De laposabb borítékot vittek haza májusban a járműgyártók, a szén- és fémbányák dolgozói is, akiknek bérük átlagosan 10,5 és 13 százalék között csökkent.

Tovább csökkent az egyes állami szektorokban alkalmazottak fizetése is. Igaz, a csökkenés itt viszonylag mérsékelt volt. A tanügyi dolgozók bére például 0,4 százalékkal volt kevesebb, mint korábban. Más állami szektorokban viszont kismértékű béremelésre került sor: a közigazgatási dolgozók, az egészségügyben és a társadalombiztosításban foglalkoztatottak fizetése 0,6 százalékkal növekedett.

A bérek egyébként jelentősebb módon elsősorban ismét a kőolaj- és földgázkitermelési szektor esetében növekedtek, az ágazatban az átlagfizetés 29,7 százalékkal emelkedett. De nagyobb fizetést kaptak a koksziparban, a kőolajtermékek feldolgozásánál, az erdészetnél és erdőkitermelésnél dolgozó, a halászattal foglalkozó alkalmazottak is, és nőtt a fizetésük a légi szállítási alkalmazottaknak is. A béremelés ezeknél a kategóriáknál átlagosan 4,5 és 8 százalék között változott.