Felháborodást váltott ki az orvostársadalom egy részében a kormánynak az az elképzelése, hogy törvényesítsék az egészségügyben elterjedt hálapénzt. Ugyanakkor felmerült az a kérdés is: az orvosok törvényesen kaphatnak hálapénzt, akkor miért ne kaphatnának a tanárok, vagy mondjuk a víz- és gázszerelők, a villanyszerelők is?

Victor Ponta miniszterelnök az orvosok bérének október elsejei 25 százalékos emelését követően azt is bejelentette, hogy a kormány törvényesíteni – és így tehát megadóztatni – készül a hálapénzt is. Az egészségügyi tárca államtitkára, Dorel Săndescu pedig emlékeztetett, hogy még idén tavasszal 100 honatya írta alá azt a törvénykezdeményezést, amelynek értelmében az orvosok az állami kórházakban magánpraxisban is gyógyíthatnak. Szerinte mindezekkel az intézkedésekkel elejét lehetne venni az orvosok elvándorlásának.

Az Adrian Năstase kormánya alatt, 2003-ban elfogadott törvénynek megfelelően az egészségügyi intézmények alkalmazottai semmilyen nyomást nem gyakorolhat a betegekre annak érdekében, hogy azok a jogszabályokban előírt juttatásokon kívül más formában is jutalmazzák munkájukat. A beteg a kórházi egységeket vagy azok személyzetét más, kiegészítő formában, vagy adományokkal jutalmazhatja, de csakis a törvényes előírásoknak megfelelően. A Năstase-kormány idején elfogadott törvény tehát gyakorlatilag lehetővé teszi a hálapénzt, ha azt a szolgáltatások – vagyis a gyógykezelés – után adják át a személyzetnek, és azt a beteg a saját elhatározásából teszi.

A hálapénzt mintegy törvényesítette a Ponta-kormány által tavaly szeptemberben elfogadott sürgősségi kormányrendelet, miszerint az orvos – feladatát és a beteg iránti alapvető kötelezettségeit illetően – nem köztisztviselő és nem is sorolható be ebbe a kategóriába. Így az orvosokra nem vonatkoznak a köztisztviselőket érintő bűnvádi rendelkezések sem.

A 2014. szeptemberében elfogadott sürgősségi kormányrendeletet Traian Băsescu akkori államfő visszaküldte a parlamentnek, azzal a véleménnyel, hogy a jogszabály nagy mértékben csökkenti az orvosok bűnvádi felelősségét. Az alkotmánybíróság már korábban, 2014 elején leszögezte, hogy köztisztviselőnek számít mindenki, aki tevékenységét speciális törvények alapján végzi, közérdeket szolgáló feladatot lát el és közhatósági ellenőrzés alatt áll.

A 2014. szeptemberi sürgősségi kormányrendelet kapcsán egyébként ugyancsak az alkotmánybíróság tavaly decemberben megállapította: az állami kórházakban dolgozó orvosok köztisztviselőnek számítanak. Vagyis nem fogadhatnak el semmilyen olyan adományt, összeget, amely a Büntető Törvénykönyv szerint csúszópénznek számíthat.

Mindezt megerősítette a Legfelsőbb Bíróság 2015. évi, júniusi döntése is. Ennek értelmében, a közegészségügyi ellátásban dolgozó orvosok nem fogadhatnak el semmilyen juttatást, pénzt, adományt a betegek részéről, mivel mindez ellentmondana a jelenlegi büntetőjogi előírásoknak. A döntés augusztus 5-én megjelent a Hivatalos Közlönyben is, ettől az időponttól kezdve pedig életbe lépett.

Köztisztviselők vagy sem?

A Romániai Orvosi Kamara élesen tiltakozott az alkotmánybírósági döntések ellen. Véleményük szerint hivatásánál fogva az orvos nem sorolható be a köztisztviselők közé. Emellett pedig a betegek jogait szabályozó törvény tételesen kimondja, hogy az orvos a kezelés végén adomány formájában különféle javakat, pénzt kaphat a betegtől. Az orvosi kamara vezetősége szerint az idevágó jogszabályok nem világosak, pontatlanok, „munkaeszközként tehát nem használhatók”. Ebben egyébként igazuk is van.

Az orvosok azt is felhozzák, hogy a csúszópénz immár hagyományszámba megy Romániában, a betegek egyrészt ily módon fejezik ki köszönetüket, elégedettségüket, másrészt viszont tisztában vannak azzal is, hogy mennyire csekély az orvosok fizetése.

A hálapénzt szabályozni kívánó kormányrendelet egyébként három feltételhez köti a többletjuttatások elfogadását az orvosok részéről. Mindenekelőtt az összeget ne az orvos követelje ki. Másrészt a hálapénzt kizárólag a gyógykezelés befejezése után vegye át, harmadrészt pedig az orvosnak be kell jelenteni a csúszópénzek összegét, amelyet így megadóztatnak.

Az orvosok fizetésének 25 százalékos emelését bejelentve különben Victor Ponta kormányfő is úgy vélte, a 2014. évi, a parlament által megszavazott kormányrendelet értelmében az orvosok nem számítanak köztisztségviselőknek.

Mi történik máshol?

Az orvosi hálapénz törvényesítésével – legalább is Európában – egyetlen állam próbálkozott: Görögország. Igaz, a 2013-ban érvénybe lépett görög jogszabály nem jutott el a hálapénzek megadóztatásáig – egyébként is csupán az ajándékokra vonatkozott. Valamennyi más európai országban törvények tiltják a hálapénzt, jóllehet néhány közép- és kelet-európai országban, ahol bevett szokás a hálapénz, születtek még a görögországihoz hasonló, de csak rövid ideig érvényben maradt rendelkezések. Az európai trend azonban az orvosok korrumpálásának szigorú büntetése.

Az egészségügy helyzetét az európai közösségi országokban felmérő uniós jelentésben Románia azok között az országok között szerepel, amelyekben a közvélemény több mint 70 százaléka szerint a jelenség rendkívül elterjedt, illetve közel kétharmada nem lát kivetnivalót a hálapénzben.