A Brexit érint minden olyan romániai céget, amely nagy-britanniai partnerekkel áll kapcsolatban vagy brit részvényesei vannak. Ezért elemzők szerint a hazai vállalkozásoknak oda kell figyelniük a gazdasági, törvénykezési, szabályozási változtatásokra, megfelelő stratégiákat kell kidolgozniuk, hogy akár nyerhessenek is a brit népszavasából.

Arra mindenképpen számítani kell, hogy az adóterhek növekedni fognak, hiszen az idevágó uniós szabályzatok a kilépése után már nem vonatkoznak majd Nagy-Britanniára. Feltehetően nem lesz lehetőség a szigetországgal fenntartott gazdasági kapcsolatoknál arra, hogy az unión belüli fúziók esetében az osztalékok adómentesen átvihetőek legyenek egy másik uniós országba; ezekért adózni kell majd a vállalat székhelyéül szolgáló országban – figyelmeztetnek a román lapok által idézett hazai gazdasági elemzők.

A Románia és Nagy-Britannia közötti javakkal és szolgáltatásokkal való kereskedelem sem számít majd közösségen belüli gazdasági tevékenységnek A román exportok a továbbiakban nem részesülnek az egyszerűsített hozzáadottérték-adó kifizetésében,  a román exportőröknek termékeikért a Nagy-Britanniában alkalmazott hozzáadottérték-adót kell majd kifizetniük.

Az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti vámegyezmény hiánya szintén megnöveli a román exportőrök költségeit, ami a szigetországba irányuló román kivitel csökkenéséhez vezet. A brit áruk viszont megint csak drágábban lesznek, vagyis elveszítik versenyképességüket az uniós termékekkel szemben, ami teljes mértékben érvényes Románia esetében is.

A Brexit minden bizonnyal jelentősen korlátozza a munkaerő-vándorlást Nagy-Britannia és az uniós tagállamok között. Ennek megfelelően az érintett vállalatoknak új szabályzatokat kell majd kidolgozniuk a munkaerő-alkalmazásra. Emellett az érintett romániai vállalatoknak át kell gondolniuk, felül kell írniuk szerződéseiket a brit partnerekkel, hogy azok megfeleljenek az új helyzetnek. Megtörténhet az is, hogy az európai bíróságok döntései nem lesznek többé érvényesek brit jogi személy esetében.

Követik Svájc példáját?

Az biztos, hogy a brit vállalatoknak is újra kell tárgyalniuk valamennyi szerződésüket az uniós államokkal. Az egyszerűség kedvéért a britek követhetnék Svájc példáját, amely valamennyi gazdasági szektor esetében külön tárgyalt a vámtarifák eltörléséről; Norvégia ugyanakkor termékei korlátlan uniós forgalmazása érdekében elfogadta a Brüsszel által megszabott rendszabályokat.

A Brexit nyomán a nemzeti valuták meglehetős ingadozásokat mutathatnak, ami megnövelheti a finanszírozási költségeket, kiszámíthatatlanná teheti a tőzsdét, mindez pedig megnehezítheti a Nagy-Bitanniával gazdasági kapcsolatban álló vállalatok helyzetét.

Négymilliárd eurós gazdasági csere

Románia és Nagy-Britannia gazdasági cseréje nem túlságosan jelentős, 2015-ben megközelítette a négymilliárd eurót. Ezen belül, a román vállalatok nagy-britanniai importja tavaly meghaladta a másfélmilliárd eurót. 2015-ben például Románia elektromos gépeket, berendezéseket közel 418 millió euró értékben importált, textilanyagokat és textilholmikat több mint 375 millió euró, vegyi termékeket 276 millió euró értékben hozott be, szállítási eszközöket, alkatrészeket 114 millió, műanyagokat, kaucsukot 86 millió, optikai berendezéseket 60 millió euró, élelmiszer-termékeket, italokat, dohányt 45 millió euró értékben hozott be a szigetországból.

A Nagy-Britanniába irányuló román kivitel 2015-ben megközelítette a két és fél milliárd eurót. A román cégek exportjában elsősorban elektromos gépek, berendezések szerepeltek, ezek értéke 684 millió euró volt. A román vállalatok textilanyagokat és -holmikat csaknem 530 millió euró értékben adtak el Nagy-Britanniának, román szállítási eszközökből és alkatrészekből 422 millió euró talált gazdára a szigetországban, amely 127 millió euró értékben vásárolt műanyagokat, 101 millió euró értékben vegyi termékeket, közel 66 ezer euró értékben élelmiszer-termékeket, italokat és dohányt, ugyanakkor élő állatokat és hústermékeket majdnem 46 ezer euró értékben vásárolt román cégektől a britek.

Gazdasági szakemberek úgy vélik, a román és brit vállalatok export-import kapcsolataiban a Brexit nem okozhat különösebb zavarokat, az viszont megtörténhet, hogy a minőségileg nem megfelelő és dráguló román termékek esetleg nem találnak gazdára. Nagy-Britanniának azonban nem érdeke kikerülnie az európai piacokról.

A londoni City végnapjai?

A Brexit elsősorban éppen a kilépő országra, Nagy-Britanniára járhat súlyos hatásokkal. A Fortune intézet szerint csupán London mintegy 40 ezer munkaerőt veszíthet. A BBC szerint a Morgan Stanley amerikai bank máris előkészítette a folyamatot, amelynek során több mint kétezer alkalmazottat helyez át Dublinba és Frankfurtba ötezer főnyi londoni alkalmazottja közül, de számos más bank is fontolóra vette munkatársai visszavonását a brit fővárosból.

A JPMorgan Chase még a népszavazás előtt bejelentette, kilépés esetén 4000 dolgozóját viszi át európai országokba. Egyelőre azonban csupán ezer alkalmazott mellett döntött. A Goldman Sachs 500 ezer dollárt költött a Nagy-Britannia uniós bennmaradását szorgalmazó kampányra. A bank 6000 alkalmazottal rendelkezik Londonban, a pénzintézet még nem nyilatkozott arról, hogy ezek közül mennyit helyez át majd más országokba. A 12 ezer londoni alkalmazottal dolgozó Deutsche Bank vezérigazgatója, John Cryan nem titkolta, hogy azok jelentős része elhagyja majd Nagy-Britanniát.

De brit bankok is létszámcsökkentést terveznek a Brexit után: a legnagyobb nemzetközi jelenléttel rendelkező HSBC mintegy 1000 londoni munkahelyet szüntetne meg. A Keefe, Buryette&Woods elemző cég úgy véli, hogy a 8000 londoni alkalmazottal dolgozó Citigroup további 2000, az 5500 londoni munkaerőt foglalkoztató Bank of America pedig 1200 munkahelyet számol fel a brit fővárosban.

A londoni pénzügyi központban 360 ezer alkalmazott dolgozik egyébként, közülük 40 ezer más országokból származik. Nem kizárt tehát, hogy Európa „pénzügyi központja”, a londoni City sokat veszthet mostani jelentőségéből.