Vámfőnökből vezető politikus – majd gyanúsított. Nagyjából így összegezhető Vasile Blaga politikai pályafutása, amelynek most az korrupcióellenes ügyészség vetett véget.

Vasile Blaga nyomban 1989 után bekapcsolódott a romániai politikai életbe: előbb a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa vaskóhsziklási szervezetének elnöke volt, majd a Nemzeti Megmentési Front színeiben parlamenti képviselő lett 1990-1992 között. Miután a Nemzeti Megmentési Frontból távozó Petre Roman létrehozta a Demokrata Pártot, alapító tagként Vasile Blaga is a pártelnökkel tartott. 

Az 1992-es választásokon nem jelöltette magát, ekkor Bihar megyei prefektusa lett, majd a nagyváradi vámhivatal regionális igazgatóságához került vezérigazgatóként. Jóllehet ez a tisztség távol áll a politikától, ebben az időszakban készítette elő politikusi pályáját és jövőjét.

Az 1996-os választásokon bekerült a szenátusba, 2000-ben azonban a parlamenten kívül maradt, és inkább vezető pártfunkcióikat vállalt: előbb a Demokrata Párt főtitkára, majd alelnöke, végül pedig a legnagyobb pártszervezet, a bukaresti elnöke lett.

2004-ben ismét indult a parlamenti választásokon, ekkor megint szenátori mandátumot szerzett, ezt a tisztségét mindmáig megőrizte, jelenleg ötödik mandátumánál tárt.

Háromszor is miniszter

Ebben az évben került egyébként kapcsolatba Traian Băsescuval, aki ekkor a Demokrata Párt elnöke volt. Viszonyuk igen szoros volt, kitartásáért és talán (vélt) hűségéért Traian Băsescu a bulldog nevet ragasztotta rá. Amikor Traian Băsescu államfő lett, Vasile Blagát nyomban védelmi és nemzetbiztonsági tanácsosává nevezte ki.

Ezt a tisztséget csak nyolc napig töltötte be, 2004 decemberében – nyilvánvalóan Traian Băsescu nyomására – belügyminiszter lett. A belügyi tárca élén 2007-ig maradt, amikor is a Nemzeti Liberális Párt „eltanácsolta” a Demokrata Pártot a kormányból. Időközben azonban ismét a Demokrata Párt főtitkára lett.

2007 decemberében a Demokrata Párt magába olvasztotta a Nemzeti Liberális Párt „disszidens” szárnyát, így jött létre a Demokrata Liberális Párt, amely 2008-ban kormányra is került a szociáldemokratákkal együtt. Vasile Blaga ekkor ismét miniszter lett, a regionális fejlesztési tárcát vezette.

Egy évvel később, a második Boc-kormány idején másodjára is belügyminiszterré nevezték ki, ez egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséggel is járt. A tárca élén 2011-ig maradt.

A hanyatlás kezdete

Ekkor fordulópont állt be mindeddig felfelé ívelő politikai pályájában. Ebben az időszakban kezdődtek meg a késhegyig menő hatalmi viták a Demokrata Liberális Párton belül. Vasile Blaga viszonya is ekkor kezdett megromlani Traian Băsescuval. A két politikus közötti ellentétek tovább élesedtek a párt tisztújító Országos Konvencióján. Az elnöki tisztségre Emil Boc (Traian Băsescu védence) és Vasile Blaga pályázott – előbbi nyert, kétszer annyi szavazattal, mint amennyit utóbbi kapott.

Traian Băsescu még a tisztújítás előtt élesen támadta „kedvenc bulldogját”, egyszerű őrmesternek nevezte, holott érvei szerint a párt élén vezérre van szükség – ez a vezér aztán Emi Boc lett.

A PDL tisztújítását követően Vasile Blaga elveszítette főtitkári tisztségét – igaz, cserében a szenátus elnöke, vagyis az ország második embere lett, ezt a tisztséget 2012-ig tartotta meg. Ekkor ismét megpróbálta elnyerni a párt elnöki tisztségét – ezúttal pedig sikerrel járt.

2012 februárjában a Traian Băsescu által támogatott egészségügyi törvény ellen tiltakozó utca nyomására Emil Boc távozott a kormány éléről, helyét Mihai Răzvan Ungureanu vette át, ám áprilisban neki is mennie kellett, ekkor ugyanis a Szociál-Liberális Szövetség (USL) alakított kormányt, Victor Ponta vezetésével.

Vasile Blagát egyben menesztették a szenátus éléről is, cserében viszont ismét átvehette a Demokrata Liberális Párt elnöki tisztségét – vetélytársa ezúttal nem volt –, miután az alakulat Emil Boc vezetésével gyenge eredményeket ért el a helyhatósági választásokon.

A Demokrata Liberális Pártban 2013-ban ismét elnökválasztásra került sor, tekintve, hogy Vasile Blagát korábban a rendkívüli kongresszus választotta meg a tisztségbe. A nagyváradi politikus ellenlábasa ekkor a Traian Băsescu támogatását élvező Elena Udrea volt, ám Blaga, szoros eredménnyel ugyan, de megőrizte tisztségét. Elena Udrea és Traian Băsescu választási csalásról beszélt, a szavazatok újraszámlálását kérte, követelésüket azonban visszautasították. Traian Băsescu ekkor szakított a párttal, és nem sokkal később Elena Udreával együtt létrehozta a Népi Mozgalom Pártját.

A vég: 700 ezer euró

Pártvezetőként Vasile Blaga az USL kormányzása idején ellenlábasa volt a szociáldemokratákkal együtt kormányzó liberálisoknak. A pártszövetség szakadását és azt követően, hogy a szociáldemokraták egyedül kormányoztak, pártjával együtt közeledni kezdett a Crin Antonescu által vezetett Nemzeti Liberális Párthoz, amellyel 2014-ben, az államfőválasztás előtt fuzionált. A nemzeti liberálisok elnöke ekkor már Klaus Johannis volt. Miután pedig a liberális pártelnök eldöntötte, indul az államfőválasztáson, Vasile Blaga Klaus Johannis csapatának kampányfőnöke lett.

Ez alkalommal is beigazolódott Vasile Blaga állítása, miszerint kampányfőnökként jelöltje minden alkalommal győzött: Klaus Iohannis megnyerte a választásokat, Vasile Blaga pedig a párt élére került, igaz, társelnökként, az elnöki tisztséget Alina Gorghiuval osztotta meg.

Ezzel pedig úgy tűnik, hogy Vasile Blaga elérkezett politikai pályafutása végéhez. Az korrupcióellenes ügyészség (DNA) ugyanis vizsgálatot indított ellene befolyással való üzérkedés gyanújával. Az ügyészek szerint 2009 és 2012 között egy ideig belügyminiszteri tisztséget is betöltő politikus törvénytelenül szerzett pénzt pártja számára. Állítólag 700 ezer eurót kapott olyan vállalkozásoktól, amelyeket befolyását felhasználva juttatott állami megrendelésekhez, ezek a cégek szerződésenként tíz százalékot fizettek az nagy összegű szerződések odaítéléséért.

A Nemzeti Liberális Párton belül ezzel megindult a küzdelem a hatalomért. A pártot alkotó két alakulat – a Demokrata-Liberális Párt és a Nemzeti Liberális Párt – amúgy is szüntelenül harcban állt egymással, főleg a helyhatósági választásokat követően, amelyen a demokrata liberálisok jobb eredményeket értek el a nemzeti liberálisoknál. A társelnökök között Vasile Blaga a Demokrata-Liberális Pártot képviselte, amely most elveszítette ezt a tisztséget, a Nemzeti Liberális Pártnak jelenleg egyetlen elnöke van, a nemzeti liberálisokat képviselő Alina Gorghiu.