Amit a vasárnapi parlamenti választásokról tudni érdemes


-A A+

A vasárnapi parlamenti választásokon csaknem 19 millió, 18. életévét betöltő,  állandó romániai lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgár vehet részt. 1989 óta ez az első alkalom, amikor a külhoni román állampolgárok élhetnek a levélszavazás lehetőségével. Ugyanakkor az ország visszatért a pártlistás rendszerre.

Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. A szavazókörzetek reggel hétkor nyitnak és este kilenckor zárnak.

Az idei parlamenti választáson minden szavazó két szavazólapot kap, az egyiken a képviselő-, a másikon a szenátorjelöltekkel. Míg 2008-ban és 2012-ben egyéni jelöltekre lehetett voksolni, ezúttal jelölteket felsorakoztató pártlisták szerepelnek a szavazólapokon.

Aki nincs tisztában azzal, hogy melyik választókerülethez tartozik, ellenőrizheti a Registrul Electoral honlapján, ahol – személyi adatai betáplálása után – választ kaphat a kérdésre. Ha nem szerepel a választói listán, akkor erről értesítenie kell az Állandó Választási Hatóság (Autoritatea Electorală Permanentă) területi irodáját.

Ha a szavazópolgár a választások napján a lakóhelyétől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez (megyéhez) tartozó területi-közigazgatási egységben tartózkodik, annak bármely szavazókörzetében élhet alkotmányos jogával. Ha viszont nem szerepel szavazókörzetének állandó választói névjegyzékén, akkor pótlistára kerül, ezt követően szavazhat. A választót a szavazás előtt a szavazást nyilvántartó informatikus rendszer útján ellenőrzik az illegális voksok megakadályozása érdekében, ami a választási folyamatának tisztaságát szavatolja.

A választópolgárok a két szavazólap mellé VOTAT feliratú bélyegzőt kapnak. Minden választópolgár külön szavaz, zárt fülkékben, amelyekben csupán egyetlen személy – a szavazó – tartózkodhat. A bélyegzőt a szavazó annak a négyszögnek a belső részébe üti, amelyen az általa megszavazandó jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtania és urnába dobnia a szavazólapot, hogy az annak hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon.

A mozgásukban korlátozottak, ágyhoz kötött betegek írásban mozgóurnát igényelhetnek, a betegséget, mozgásképtelenséget igazoló orvosi iratokat, valamint a kérvényt a legközelebbi szavazókörzethez kell benyújtani lehetőség szerint szombat délután 6 óra után vagy vasárnap délelőtt.  A kórházban, öregotthonban lévő betegek, idősek írásban igényelhetnek mozgóurnát, amennyiben az öregotthon vagy a kórház ugyanabban a megyében van, mint állandó vagy ideiglenes lakhelyük.

A szavazni óhajtó külhoni román állampolgárnak 2016. április 1-je és szeptember 14-e között regisztrálniuk kellett a választói névjegyzékbe. A személyi adatok mellett pontosítania kellett, hogy a levélszavazás lehetőségét választja, és a lakó- vagy tartózkodási helyéhez közeli szavazókörzet létesítését igényli. Egyben csatolnia kellett a külföldi lakóhelyet igazoló dokumentumot, majd a küldeményt postán vagy személyesen el kellett juttatni az országában levő román nagykövetségre vagy konzulátusra.

Távozáskor a bélyegzőt visszaadja a szavazókörzet elnökének, aki lepecsételi a szavazópolgár személyazonosságát igazoló okmányra, feltüntetve a választás dátumát is. A személyi kártyákra VOTAT felirattal és dátummal ellátott öntapadó matricákat ragasztanak.

Első ízben lehet levélben voksolni

A rendszerváltás óta ez az első alkalom, amikor a külhoni román állampolgároknak lehetőségük van levélben leadni voksukat. Ezzel a lehetőséggel csakis a külföldi lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező román állampolgárok élhetnek és kizárólag a parlamenti, az államfő és az európai parlamenti választásokon, illetve az országos népszavazásokon. A határon túli szavazónak legalább 90 napon át kell a külföldi lakcímen tartózkodnia.

 választópolgárnak kötelező módon vissza kellett igazolnia, hogy kikézbesítették számára a levélcsomagot, benne a megcímezett, biztonsági elemekkel ellátott, lezárható külső borítékot; a biztonsági elemekkel ellátott, lezárható belső borítékot, amelybe a szavazatot tartalmazó szavazólapok kerülnek (a belső boríték tartalmaz egy biztonsági elemekkel ellátott, VOTAT feliratú öntapadó matricát is); azonosító nyilatkozatot; szavazólapot; a szavazásról szóló tájékoztatót.

Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek - mindenütt az országban - a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

A VOTAT feliratú öntapadó matricát a megválasztandó párt vagy jelölt nevét tartalmazó négyszög belsejébe kell ragasztani, a szavazólapot a belső borítékba kell helyezni, és a borítékot le kell zárni. A kitöltött és aláírt azonosító nyilatkozatot, valamint a szavazólapokat tartalmazó belső borítékot a külső borítékba kell helyezni, és azt is le kell zárni. A külső borítékot, amelyen fel vannak tüntetve a levélszavazatokkal foglalkozó választási iroda adatai, postai úton kell elküldeni a borítékon szereplő címre.

A levélszavazatokkal foglalkozó választási iroda minden szavazási levélcsomagnál ellenőrzi, hogy a külső boríték le van-e zárva, annak felnyitása után ellenőrzi, hogy le van-e zárva a szavazólapot tartalmazó belső boríték is, és amennyiben mindent rendben talál, lezárva az urnába dobja. Ha a választási iroda megállapítása szerint sérült a szavazólapot tartalmazó belső boríték, vagy hiányzik belőle az azonosító nyilatkozat, ha egy belső borítékba több szavazólapot is helyeztek, a szavazatot érvénytelennek nyilvánítják.

610 ezer külföldi regisztráció

A nem a levélszavazást választó külhoni román állampolgároka lakóhelyük közelében kialakítandó szavazókörzetben is leadhatják voksukat. Ha nem regisztráltak, úgy Románia diplomáciai képviseletein, konzuli irodáiban, a külföldi román kulturális intézetekben létrehozott szavazókörzetekben élhetnek alkotmányos jogukkal. A külföldi lakhellyel rendelkező állampolgárok útlevelük, ideiglenes útlevelük vagy elektronikus útlevelük felmutatásával szavazhatnak. Azoknak az állampolgároknak, akik romániai lakhellyel rendelkeznek, de külföldön tartózkodnak, érvényes személyi igazolványt, elektronikus személyi igazolványt, ideiglenes személyi igazolványt, útlevelet, ideiglenes útlevelet, ideiglenes elektronikus útlevelet, diplomata-útlevelet, elektronikus diplomata-útlevelet, szolgálati útlevelet, elektronikus szolgálati útlevelet kell felmutatniuk.

Románia minden diplomáciai képviseletén és konzulátusán kötelező szavazókörzetet kialakítani. Újdonságszámba megy, hogy ezeken kívül minden olyan településen létesíthető szavazókörzet, ahova a választói névjegyzékbe regisztrált legkevesebb 100 választópolgár lakcíme szól. A külhoni román állampolgárok a registrulelectoral.ro weboldalon ellenőrizhetik, melyik szavazókörzethez tartoznak, illetve a szavazókörzet címét.

Az Állandó Választási Hatóság adatai szerint 2016. szeptember 17-éig összesen 609.962 külföldön élő román állampolgár regisztrált a választói névjegyzékbe.  A hatóság adatai szerint hét pót-szavazókörzetet alakítanak ki külföldön. Ezek közül négy a Moldovai Köztársaságban lesz, Bardar, Carabetovca, Căușeni, Soroca településen, kettő Spanyolországban Tarancon és Torrejon De Ardoz helységben, egy Nagy-Britanniában Lutonban.

A legtöbb külföldi szavazókörzet, 76, Olaszországban lesz, számuk Spanyolországban 53, a Moldovai Köztársaságban 35, Nagy-Britanniában 21, Franciaországban 16, Németországban 15 lesz.








EZT OLVASTA MÁR?

X