A nép ügyvédje, Victor Ciorbea alkotmányírósági óvást emelt a 2011-ben elfogadott, 90. számú törvényt, amely megtiltja, hogy a kormány tagjai legyenek bűnvádi perben elítélt politikusok. Ez a jogszabály keresztülhúzta Liviu Dragneának azt a számítását, hogy a választások megnyerése után miniszterelnök legyen. Victor Ciorbeának korábban nem volt kifogása a hasonló tiltásokat tartalmazó jogszabályok ellen.

A törvényt még Radu Vasile kormánya kezdeményezte,  az Adrian Năstase által vezetett kabinet is jóváhagyta, és a jelenlegi alkotmánybíróság elnöke, Valer Dorneanu által elnökölt szociáldemokrata parlamenti frakció tagjai egyhangúan megszavazták. Egyik cikkelye szerint a kormány tagjai lehetnek mindazok, akik román állampolgárok, lakhelyük Romániában van, gyakorolhatják választói jogukat, nem született terhelő ítélet ellenük bűnvádi eljárásokban, és eleget tesznek a törvény megfelelő cikkelyében foglalt feddhetetlenségi feltételeknek.

Brüsszel nyomására a Năstase-kormány számos pontban módosította a Radu Vasile kabinetjének tervezetét, amely egyes esetekben még szigorúbb lett az eredeti változatnál. Így bekerült egy újabb paragrafus is, amely szerint a kormány tagjait is visszahívják tisztségükből, ha jogerős űnvádi ítélet születik ellenük, illetve ha bebizonyosodik, hogy vagyonukat illegálisan szerezték. Emellett elveszíthetik posztjukat összeférhetetlenség miatt is, „vagy pedig egyéb esetekben, a miniszterelnök megítélésének függvényében”.

Liviu Dragnea tehát nem csak miniszterelnök, de egyszerű miniszter sem lehetne a jelenlegi kormányban. A 16 évvel ezelőtt megszavazott törvényről viszont a honatyák egyszerűen megfeledkeztek – és amikor a tavaly parlamenti választások előtt észbe kaptak, akkor már késő volt.

Gyermekded kifogások

Most a nép ügyvédje próbálja meg orvosolni a "bajt", az alkotmánybíróság útján. Victor Ciorbea a taláros testülethez intézett indoklásában elsősorban azt kifogásolja, hogy a bűnvádi dossziéra vonatkozó tiltások a hatalmi ágak esetében eltérnek egymástól. Míg például az államfőre egyáltalán nem vonatkoznak, addig a miniszterek esetében teljes a tilalom a kormányzati szerepvállalás terén. „Mindez megbontja hatalmi ágak egyensúlyát” – írta indoklásában Victor Ciorbea.

Másodsorban az ellen emel kifogást, hogy a „nem született terhelő ítélet ellenük bűnvádi eljárásokban” megfogalmazás nem egyértelmű, mivel nem világos, hogy a rendelkezés valamennyi bűnvádi ítéletre vonatkozik, vagy csupán azokra, amelyekkel a bíróság tételesen is eltiltotta az elítéltet köztisztségek betöltésétől. Márpedig az alkotmánybíróság szüntelenül azt hangoztatta, hogy a homályosan megfogalmazott jogszabályok alkotmányellenesek – véli a nép ügyvédje.

Harmadsorban Victor Ciorbea azzal sem ért egyet, hogy a törvény nem tesz különbséget a szándékosan, illetve a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények között, jóllehet ez a két kategória gyökeresen különbözik egymástól. Az ombudsman mindezt az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatával példázza, konkrétan a Thlimenosz kontra görög állam perben hozott ítéletre utal.

Fogtechnikus sem lehet…

A román sajtó által megszólaltatott alktmányjogászok szerint a taláros testület – valahányszor bűnvádi cselekedet elkövetése miatti tiltás ügyében kellett ítélkeznie –, rendszerint azon a véleményen volt, hogy „az államnak széles körű joga van dönteni valamely köztisztség vagy szakma védelmét szolgáló tilalmakról”.

Az alkotmányjogászok több hasonló törvényről is tudnak, ezek száma eléri a több tucatot is. Így például bűnvádi dossziéban elítélt személy – függetlenül attól, hogy felfüggesztett vagy letöltendő büntetésre ítélték – nem lehet fogtechnikus. Hasonlóképpen nem lehet barlangi mentő, tolmács és fordító, biztonsági őr, bróker, végrehajtó, jegyző, rendőr, nevelő…

Néhány szakmánál a jogszabályok kissé megengedőbbek, így megszűnhet a tilalom a vétkes jogaiba való visszahelyezése esetében. E törvények esetében számos tiltakozás érkezett be az alkotmánybírósághoz, a testület pedig sorra elutasította azokat.

Ciorbea – Ciorbea ellen

Victor Ciorbea álláspontja egyébként az idők során gyökeresen megváltozott ezekeről törvényekről. A büntetett előéletűekre vonatkozó jogszabályokat például korábban mindvégig alkotmányosnak tartotta. Az alkotmánybíróság egyik határozatában például rámutat arra, hogy a nép ügyvédje szerint – aki akkor is Victor Ciorbea volt – ezek a tiltások nem alkotmányellenesek, mivel megakadályozzák azt, hogy közhasznú funkciókat bűntetett előéletű személyek foglalhassanak el.

Az ombudsman azért sem talált alaptörvénybe ütközőnek korábban egy ilyen rendelkezést, mivel egy büntetett előéletű személy bizonyos munkaköröket korlátozások nélkül elfoglalhat. Az alkotmány pedig csak azt írja elő, hogy bárki betölthet bármilyen tisztséget – ha eleget tesz a törvényi feltételeknek. A jelek szerint Victor Ciorbea csak most gondolta meg magát, amikor a hatalomra került párt elnökről, Liviu Dragneáról van szó.

Ha az alkotmánybírók eddigi gyakorlatukhoz híven alkotmányosnak mondják ki a törvényt, akkor Liviu Dragneának meg kell várnia a jogaiba történő visszahelyezést, amelyre – két éves felfüggesztett börtönbüntetése esetén – 2020. április 22-én kerülhet sor, ekkor telik le az ítélet kimondásától számított négy év.

Thlimenosz nem jó példa

Jogászok szerint Victor Ciorbea nagyot csúsztat akkor, amikor a Thlimenosz görög állam ellen indított perére utal az alkotmánybíróságnak küldött érvelésében. Ez a per ugyanis gyökeresen különbözik Liviu Dragnea ügyétől. A görög Jakovosz Thlimenoszt 1983-ban négy év börtönre ítélték, mivel vallásos meggyőződésére hivatkozva elutasította a katonai szolgálatot. Büntetése letöltését követően 1988-ban közhivatalnoknak jelentkezett, de büntetett előélete miatt visszautasították. Az Európai Emberjogi Bíróság döntése igazat adott a felperesnek, mivel az alkalmazó nem tett különbséget a vallásos meggyőződésből, illetve más szempontból elkövetett bűntett között.