Kicsoda Enyedi Ildikó, az Arany Medve-díjas rendező? PORTRÉ


-A A+

Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medve díjat a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján. A 18 év után új nagyjátékfilmmel visszatérő rendező munkája a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának portréja.

Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes művész 1955. november 15-én született Budapesten. Érettségi után a Montpellier-i Egyetemen, majd a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult. 1979-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol 1984-ben Fábri Zoltán osztályában végzett. Főiskolai évei alatt tagja volt az Erdély Miklós által vezetett Indigo (Interdiszciplináris Gondolkodás) elnevezésű művészeti csoportnak. Pályáját experimentális ihletésű rövidfilmekkel kezdte a Balázs Béla Stúdióban (BBS).

Első játékfilmjét 1988-ban forgatta, a sajátos hangvételű Az én XX. századom egy ikerpár története. Az eredeti világlátást újszerű filmes nyelvvel ötvöző "mesében" a századelő világát korabeli fotók alapján rekonstruálták, Máté Tibor operatőr még korhű nyersanyagot is gyártatott a Kodak céggel. Az alkotás 1989-ben a magyar filmszemlén elnyerte a játékfilm kategória alkotói díját, s a képi és tartalmi összhang megvalósításáért is jutalmazták.

A Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjjal, az edinburghi és a Las Vegas-i fesztiválon különdíjjal ismerték el, a szakma és a kritikusok 2000-ben beszavazták minden idők 12 legjobb magyar filmje közé. Az én XX. századom, amelynek digitálisan felújított változata 2012-ben jelent meg, 2001-ben a nyitófilm volt a Londonban megrendezett első európai pszichoanalitikus filmfesztiválon.

Következő filmje a Weber operája alapján készült Bűvös vadász (1994) volt. A zenemű cselekményét csak nagy vonalakban követő forgatókönyv (amelyet Révész Lászlóval jegyzett) elnyerte a Hartley-Merrill nemzetközi pályázat első díját, a "kozmikus, mitikus meséért" 1995-ben rendezői különdíjat vehetett át a magyar filmszemlén. A két évvel később készült Tamás és Juli (1997) Franciaországban a Belforti Fiatal Filmesek Fesztiválján a legjobb nagyjátékfilmnek járó fődíjat kapta meg.

Negyedik játékfilmjét, az 1999-ben bemutatott Simon Mágust a magyar filmszemle legjobb rendezői díjával tüntették ki, a locarnói filmfesztiválon a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének különdíját nyerte el, 2000-ben megkapta a filmkritikusok díját. A rendezőnő egyik nyilatkozata szerint a bibliai történetet a gnosztikusok állandó kérdésfeltevésének módszerével, a vesztes oldaláról megközelítve próbálta feldolgozni.

A 2009-es, alig húszperces Első szerelem egy (földi) lány és egy földönkívüli fiú első randevújának humoros történetét meséli el, és a kamaszok érzelmeinek tisztaságáról szól. A miami filmfesztivál rövidfilmes versenyének nagydíját és a genovai sci-fi seregszemle fődíját is elhódító alkotást a rendezőnő inkább romantikusnak, mint science fictionnek nevezi (érdekessége, hogy a főszerepet tizenhét éves lánya alakította).

Maga írja a forgatókönyveket

Enyedi Ildikó csaknem minden munkájának maga írja a forgatókönyvét, filmjeinek jól felismerhető, egyedi hangulata van. Több forgatókönyvírói pályázat, valamint hazai és nemzetközi filmfesztivál zsűrijének munkájában vett részt, 2001-ben elnökölt a Magyar Filmszemlén, tagja az Európai Filmakadémiának. 2013-ban ő rendezte a Márai Sándor kassai és budapesti életéről készült Széllel szemben című alkotás magyar fejezetét.

Egyik rendezője volt az HBO csatornán futó Terápia című szériának, amelyért 2013-ban Gigor Attilával a legjobb televíziós rendezés díját kapták meg, azóta elkészült a második évad is. A forgatásra "kivételes színházi munkaként" tekintett, az alkotókkal minden egyes forgatási napot úgy éltek meg, mint egy színházi premiert.

A színházat mitikus helynek tartja, babonás tiszteletet érez iránta, eddig nem is próbálkozott színházi rendezéssel. Évek óta tanít a Színművészeti Egyetemen, 2013-ban végzős rendezőosztálya Nekem Budapest címmel nagysikerű szkeccsfilmet forgatott arról, mit jelent nekik a magyar főváros.

Tizenhat év után, 2015-ben újra játékfilm forgatásába kezdett. A Testről és lélekről című film forgatókönyve - korábbi munkáitól eltérően - nagyon gyorsan, alig néhány hét alatt készült el, alapgondolatát Nemes Nagy Ágnes Védd meg című versének néhány sora ihlette. A film Mária (Borbély Alexandra) és Endre (Morcsányi Géza), két olyan ember találkozásáról szól, akik a nappali világban ugyan munkatársak, de nem igazán ismerik egymást, éjjelente viszont régóta ugyanazt az álmot álmodják. A mindannyiunkban rejtező titkokról és szenvedélyekről szóló alkotás február 10-én mutatkozott be a 67. Berlinalén.

Régi dédelgetett terve, hogy filmre vigye Füst Milán A feleségem története című művét, amelyet a világirodalom egyik legnagyobb regényének tart. A rendezőnő nem először dolgozná fel az író valamelyik alkotását, az 1991-es Téli hadjárat című rövidjátékfilmje Füst Milán Ez mind én voltam egykor című írásának részleteire épül, s 1993-ban elnyerte a neubrandenburgi Dokumentart Fesztivál fődíját.

Művészi tevékenysége elismeréseként 1991-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 2000-ben érdemes művész lett, 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át.








EZT OLVASTA MÁR?

X