Osztja a román költségvetéssel kapcsolatos brüsszeli aggodalmakat az egyik legtekintélyesebb nemzetközi könyvvizsgáló cég. A KPMG a Walking a thin line – 2017 Romanian budget (Kötéltánc – a román költségvetés 2017-ben) című jelentésében a büdzsé alapszámait, illetve az üzleti környezetre, beruházásokra, a lakossági életszínvonalra való hatásait vizsgálta.

A parlamenti választásokat követően megalakult új kormány gazdaságpolitikáját az Európai Unió, nemzetközi szakértők – de néhány hazai megfigyelő és maga az államfő is – fenntartással fogadták. Klaus Johannis ugyan kihirdette az idei költségvetést, ám úgy vélte, hogy az alapszámai „problematikusak és kockázatosak”.

Gazdasági megfigyelők úgy vélik, hogy a szinte példa nélkül álló szociális juttatások „kiegyensúlyozására” a kormány túlságosan is derűlátónak bizonyult a költségvetési bevételeknél, és erre alapozva túlzottan bőkezűen bánt a kiadásokkal. Jóllehet a költségvetések prognózisokon alapulnak, jelen esetben azonban túlságosan nagy a rizikófaktor, a kormány nem, vagy csak alig számolt az időközben bekövetkezhető változásokkal. 

Fogyasztásra alapozott gazdasági fejlődés

A KPMG jelentése szerint a Grindeanu-kormány a gazdaság tervezett fejlődését a fogyasztásra alapozta. Csakhogy a kizárólag a fogyasztáson alapuló gazdasági fejlődés közepes vagy hosszú távon nem fenntarthat,ó és így nem is lehet tartós, mivel a gazdasági fejlődés a fogyasztás visszaesésével maga is gyengülni fog.

A gazdasági megfigyelők szerint a fogyasztás növekedéséhez a jelenlegi költségvetés több intézkedése is hozzájárul. Közöttük említik a bruttó minimálbér havi 1450 lejre történő emelését, az oktatásban és az egészségügyben dolgozó személyzet 15 százalékos fizetésnövelését, a közigazgatási dolgozók bérének 20 százalékos emelését, a nyugdíjpont 1000 lejre való emelését, a 2000 lej alatti nyugdíjak mentesítését az egészségbiztosítási adótól.

Jótékony fiskális lépések

A jelentést készítői szerint a kormány tett néhány fiskális lépést a gazdaság fejlesztése felé is. Ilyen intézkedés például az újra beruházott profit adómentessé tétele. De hasonló ösztönzést jelent a kutatási-fejlesztési-újítási szektorban tevékenykedő cégek tíz évre szóló adómentesítése is, 2017-től kezdődően valamint a törvényben előirányzott jövedelmet megvalósító és legalább egy alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalatok adójának három százalékról egy százalékra történő csökkentése. Ezek az intézkedések várhatóan jótékonyan hatnak majd a saját vállalkozásokat beindító kisvállalkozók tevékenységére is.

Figyelembe kell venni azonban azt a körülményt is, hogy a munka költségei a jövőben várhatóan növekednek majd, elsősorban a magánszektorban, mindenekelőtt a bruttó minimális átlagbér növekedése miatt, de az ágazatbeli alkalmazottak fizetésének emelése következtében hasonló lesz a helyzet az oktatásban és az egészségügyben is.

A KPMG szakértői szerint a kormány intézkedései előreláthatóan jótékonyan hatnak ki majd a közintézmények által nyújtott szolgáltatásokra is, az itt dolgozók minden valószínűség szerint jobban odafigyelnek a közösség érdekeire.

Uniós pénzek: túlzott optimizmus

Az uniós alapok lehívásáról viszont a KPMG szakértői úgy vélekednek, hogy a 214-2016-os évek átlagához képest a brüsszeli összegek tekintetében a kormány nagyon optimista. Szerintük ugyanis Románia a költségvetésben előirányzottnál sokkal kevesebb pénzt tud majd lehívni az uniótól, ami megint csak bizonytalanná teszi néhány költségvetési alapszám teljesítését. Ugyanakkor úgy vélik, hogy mindez a költségvetés kiigazításakor majd helyrehozható lesz.

Egyben abban bíznak, hogy a kormány megteszi majd a harmonikus gazdasági fejlődéshez szükséges lépéseket, gazdaságpolitikája útján egyensúlyt termet majd a szükséges költségvetési bevételek és kiadások között.

Az elkövetkező hónapokban egyébként a reális veszélyt az jelenti, hogy amennyiben a kitűzött célok nem teljesülnek, akkor azok szinte kiszámíthatatlan veszélyt jelenthetnek az üzleti légkörre és általában magára a társadalomra.