Túl van az első száz napján a Grindeanu-kabinet. Beiktatása óta a kormány átvészelt egy hatalmas tüntetéshullámot, túlélt egy bizalmatlansági indítványt, megemelte a minimálbért, és kidolgozta az egységes bértörvény tervezetét. Már minisztercserék is voltak.

Egy hónappal a beiktatása után Sorin Grindeanu kormánya minden jel szerint a legfontosabb feladatának a közkegyelemről szóló, illetve a büntető törvénykönyvet módosító jogszabály elfogadását tekintette. Ez utóbbi intézkedést azzal indokolták,  hogy a Btk.-t az alkotmánybíróság korábbi döntéseihez kell igazítani.

A büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet az esti órákbanfogadták el, és éjszaka jelent meg a Hivatalos Közlönyben. Ezt óriási felháborodás követte. A kormányt az államfő, az ellenzék és a közvélemény jó része azzal vádolta, hogy a jogszabálynak voltaképpen egyetlen célja van: mentesíteni a korábban felfüggesztett börtönre ítélt, majd újra bíróság elé állított Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét a büntetőjogi felelőssség alól. Óriási tüntetések következtek országszerte, amelyek hatására hatálytalanítottak a sürgősségi rendeletet és lemondott Florin Iordache igazságügyi miniszter.

A tüntetéshullám előzményeként Klaus Johannis államfő hívatlanul részt vett a sürgősségi kormányrendeletet elfogadni készülő kormányülésen. Felszólította a Grindeanu-kabinetet, hogy a közkegyelemről szóló, illetve a Btk.-t módosító jogszabályt valamennyi érintett intézménnyel közösen véglegesítse és bocsássa közvitára.

Minisztercserék

Február 8-án a kormány az első bizalmatlansági indítvánnyal szembesült. A parlamenti erőviszonyokat tekintve az nyilvánvaló volt, hogy a kezdeményezés nem jár sikerrel. Elfogadásához – ami a kormány menesztésével járt volna – 233 szavazat kellett volna, ám csupán 161 honatya mondott rá igent.

Két héttel később, február 22-én a PSD vezetőségi ülésén egyhangúan megszavazták az első minisztercseréket. A testület Florin Iordache helyébe Tudorel Toadert, az alkotmánybíróság egykori tagját javasolta. Ugyanakkor Mihai Tudose lett a gazdasági tárcavezető, az elősző miniszter, Alexandru Petrescu pedig átvette az üzleti légkörrel foglalkozó tárca vezetését, az európai alapokért felelős miniszter pedig Rovana Plumb lett, a korábbi tárcavezető, Mihaela Toader helyett. A kormányátalakítást Sorin Greindeanu miniszterelnök a „pártvezetéssel folytatott napi konzultációkkal” indokolta.

A második kormányátalakításra március végén került sor. Erre a kisebbik kormánykoalíciós párton, a Liberálisok és Demokraták Szövetségén (ALDE) belüli nézeteltérések miatt volt szükség. A pártszövetség társelnökei, Călin Popescu Tăriceanu valamint Daniel Constantin egy egész sor kérdésben nem tudtak megállapodni, így Daniel Constantinnak le kellett mondania miniszterelnök-helyettesi és környezetvédelmi tárcavezetői tisztségéről. Helyét Grațiela Gavrilescu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelő volt miniszter vette át, ebbe a tisztségbe pedig az ALDE szenátusi csoportjának vezetője, Viorel Ilie került.

Fontos tervezetek készültek

A kormányprogramba bekerültek a a PSD-nek a választási kampányban tett ígéretei, és a miniszterelnök mindegyiknek a megvalósítását ígérte. Első lépésként febrártól megnövelte a minimálbért, megemelte a nyugdíjakat, közben pedig a parlament elfogadta a 102 adó és illetékek eltörléséről szóló törvényt.

Sorin Grindeanu kormánya sürgősségi kormányrendelettel lehetővé tette a romániai akkreditációval rendelkező, állami vagy magánegyetemek látogatásos tagozatán tanuló diákok számára az ingyenes vasúti utazást az országon belül. Utóbbi rendelkezését meg is bánta, mivel az ingyenes utazás is lehetővé tette, hogy számos fiatal összegyűljön Bukarestben a kormányellenes tüntetéseken.

A kormány közben kidolgozta az egységes bértörvény tervezetét. Eredetileg úgy volt, hogy a jogszabályt a kabinet terjeszti be a parlamentbe. Végül nem kormány, hanem a kormánypártok összes képviselőjének és szenátorának kezdeményezéseként került a tervezet a törvényhozói testület elé.

A kormány időközben kidolgozt az úgynevezett prevenciós törvény tervezetét is, amelynek értelmében az adóhatóság és a munkaügyi felügyelőség ellenőrei csak akkor büntethetnek meg cégeket, ha azok az előzetes figyelmeztetés ellenére sem korrigálják a mulasztásaikat vagy szabályszegéseiket. A két hónapos határidő lejártával aztán az ellenőrök már büntethetnek, ha a cégnél a korábban kifogásolt állapotokat találják.

A kormány ígérete szerint február 23-áig el kellett volna fogadni a jogszabályt, amelyet a parlamentnek a tavaszi ülésszakban meg is kellene vitatna. A beterjesztés még nem történt meg.