Románia lakosságának 54 százaléka érzi úgy, hogy Bukarest hallatja hangját az Európai Unióban, illetve számba veszik a közösségben. A számadat az ország tíz éves uniós tagsága alkalmából készült felmérésből származik, amelyet az Európai Bizottság romániai képviselete ismertetett a napokban.

A közvélemény-kutatás szerint a romániai lakosság jelentős többsége, 57 százaléka továbbra is bízik az Európai Unióban. A megkérdezettek 86 százaléka semlegesen vélekedik az unióról, mint intézményről, 46 százalék értékeli a közösséget, és mindössze 14 százalék vélekedik negatívan róla.

Ugyancsak 46 százalék vélekedik úgy, hogy a csatlakozás több előnnyel járt az ország számára, mint hátránnyal, 26 százalék ellenkező módon vélekedik, 28 százalék nem tudott véleményt nyilvánítani a kérdésben.

A megkérdezettek relatív többsége (35 százalék) a csatlakozás legfőbb előnyének a külföldön való szabad munkavállalás lehetőségét tartja; 33 százalék szerint az uniós tagságnak köszönhetően jelentősen megnőtt a piaci áruk választéka, 30 százalék az uniós alapok pozitív gazdasági kihatásaiban látja a tagság előnyét.

A legnagyobb hátránynak a mintacsoport 67 százaléka a vásárlóerő visszaesését tartja, 57 százalék a földek külföldiek által felvásárlását nevezte meg, és alig egy százalékkal kevesebben vélték úgy, hogy a tagság miatt Románia elveszíti legjobb munkaerőit.

Bizalom az unió jövőjében

A mintacsoport tagjai 56 százalékának pozitív véleménye van az Európai Unió jövőbeni esélyeiről. Nézetük szerint a következő 5-10 évben az európai közösség ereje növekedni fog, 26 százalék szerint pedig ebben az időszakban nem változik jelentősen, 58 százalék bízik az Európai Unió egységének, a tagállamok összetartásának növekedésében, 23 százalék pedig úgy véli, hogy a tagállamok egységében nem következik be jelentősebb változás.

A felmérés szerint a román lakosság az unió jövőjét fenyegető legnagyobb kihívásnak a terrorizmus ellen harcot tekinti, 65 százalék vélekedik így. A legjelentősebb veszélynek 46 százalék az Oroszországhoz való viszonyt tartja, 41 százalék azonban a kivándorlásban látja a legfőbb fenyegetést.

Az Európai Unió jövőbeni fejlődési stratégiái közül a megkérdezettek több mint egyharmada, 38 százaléka az uniós tagállamok fokozottabb integrációját tekinti megoldásnak, 16 százaléka pedig csupán az együttműködés szorosabbra tételére voksolt.

A román elnökség céljai

A mintacsoport tagjainak 65-82 százaléka szerint Romániában a döntéseket a román kormánynak, illetve az uniós fórumoknak kell meghozniuk, és 19-31 százalék közé tehető azoknak a száma, akik szerint a döntés joga egyedül a román kormányt illetné. A százalékok közötti különbségeket a döntési jog különféle területe magyarázza.

Az Európai Unió legnagyobb előnyének a megkérdezettek közel fele, 48 százaléka az államközi kapcsolatok szavatolását látja, és ugyancsak 48 százalék az emberi jogok, a jogállam, a demokrácia tiszteletben tartását nevezte meg, sokan viszont a béke szorgalmazására, illetve az uniónak arra a képességére voksoltak, hogy a demokráciát a közösség határain túl is terjeszteni tudja.

Annak kapcsán, hogy Románia átveszi majd az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét, a román lakosság 66 százaléka a legfőbb célnak a szegényebb tagországok gazdasági-társadalmi fejlődését szolgáló uniós alapok szinten tartását, 59 százaléka a közös agrárpolitika folytatását, 58 százaléka a biztonsági és migrációs politika területén történő közös megállapodást, 57 százaléka Románia schengeni tagságát és 56 százaléka pedig az igazságszolgáltatás brüsszeli ellenőrzésének befejezését tartja.

Schengen, euró…

Ugyanakkor azonban a megkérdezettek alig 9 százaléka véli úgy, hogy Románia két éven belül tagja lesz a schengeni övezetnek, 36 százalék szerint az ország erre csak később lenne esélyes, 39 százaléknak a meggyőződése, hogy erre soha nem kerül sor.

Ami az eurózónához való csatlakozást illeti, 8 százalék szerint ez két éven belül megtörténik, 47 százalék úgy véli, ehhez több idő szükséges, 28 százalék pedig úgy véli, Románia nem vezeti be az eurót.

Az Európai Unió bővítésére vonatkozó kérdésekre válaszolva a mintacsoport 73 százaléka úgy tartja, a Moldovai Köztársaságnak az unióban a helye, 60 százalék egyetért Ukrajna, 59 százalék pedig Szerbia csatlakozásával.

A felmérés október 10. és november 3. között készült 1044 fős mintán.