Keményen kiosztotta Romániát az Európa Tanács égisze alatt működő korrupcióellenes államcsoport (GRECO), amelynek legfrissebb jelentése szerint Románia szinte semmilyen előrelépést nem ért el a korrupció megelőzése tekintetében. A 19 oldalas dokumentum szerint a GRECO 2016-ban tett tizenhárom ajánlása közül hét egyáltalán nem, négy pedig csak részben teljesült.

Jelentésében a GRECO megállapította: Románia csekély haladást ért el a korrupció megelőzése tekintetében, elsősorban a törvényhozók, a bírák és az ügyészek esetében.

A GRECO észrevételeire minden alkalommal nagy figyelmet fordítanak az Európai Unióban a romániai igazságszolgáltatás helyzetét elemző uniós dokumentum kidolgozásánál, megállapításait pedig érvként használják majd fel a jelentésnél. A GRECO észrevételeit ráadásul röviddel azt megelőzően hozta nyilvánosságra, hogy márciusban elkészül újabb jelentése a romániai igazságszolgáltatás helyzetéről. Az újabb dokumentumban – megbízható források szerint – szintén a bírálatok lesznek túlsúlyban.

A GRECO némi eredményként értékeli a tényt, hogy a román parlament tavaly ősszel elfogadta a képviselők és szenátorok magatartási kódexét, amely egyebek között a honatyák által elfogadható ajándékokról rendelkezik, az érdekkonfliktusokat szabályozza, ám a törvény előírásai túlságosan is általánosak ahhoz, hogy azok kellőképpen rendezzék mindezt.

A GRECO kifogásolja például azt a megfogalmazást, miszerint a honatyáknak be kell számolniuk a tevékenységüket befolyásolható minden személyes érdekeltségükről, és azzal a kitétellel sem értenek egyet, hogy a honatyáknak cselekvő módon hozzá kell járulniuk az esetleges érdekkonfliktusoknak a közösség érdekében történő megoldásáért. A GRECO szerint ezek semmitmondó szövegek, nem derül ki például az sem, hogy a beszámolás elmulasztása milyen következményekkel járhat.

Szankciók – szankciók nélkül

A jelentés kifogásolja azt a tény is, hogy Romániában nem fordítottak elegendő figyelmet arra, hogy az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség nagyobb hatékonysággal vizsgálhassa felül a vagyon- és érdeknyilatkozatokat, ráadásul sürgősen javítani kell az Ügynökség döntéseinek és szankcióinak gyakorlatba ültetését a nyilvánvaló érdekkonfliktusok esetén. A GRECO jelentése szerint Romániában ugyan ezen a területen elértek némi haladást, a helyzet azonban korántsem megnyugtató: gyakran előfordulnak olyan esetek, amikor nem alkalmazzák a szankciókat, nem büntetik ténylegesen az érdekkonfliktusokat.

A román parlament egyáltalán nem intézkedett annak érdekében, hogy ebben a vonatkozásban is gyakorlatba ültessék a GRECO ajánlásait, jóllehet az érdekkonfliktusok nem egy esetben magas beosztású parlamenti képviselőket, szenátorokat is érintenek. Az ilyen irányú politikai akarat hiányát maga a Feddhetetlenségi Ügynökség is hangsúlyozta egyik tanulmányában.

A GRECO elfogadhatatlannak tartja, hogy 2016 októberében a román törvényhozás két házának „egyik elnöke” – két héttel a választások előtt – egyszerűen azt kérte, hogy a parlamenti ülésszak végéig a két ház utasítsa el az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság kéréseit a parlamenti mentelmi jog megvonására.

Semmibe vett ajánlások

Románia ráadásul nem tett semmit a GRECO másik ajánlásának gyakorlatba ültetéséért. Ennek megfelelően a honatyáknak felül kellett volna vizsgálniuk a honatyák mentelmi jogára vonatkozó jogszabályokat, ideértve azokat a politikusokat is, akik korábban kormánytisztségeket töltöttek be. A jelentés aláírói „világos és objektív” kritériumokat sürgetnek a mentelmi jog megvonását kimondó döntések meghozatala esetében, egyben pedig leszögezik, teljesen fölösleges az, hogy a bűnvádi eljárást lefolytató szervek kérésük megindoklásához mellékeljék a teljes bűnvádi dossziét.

A GRECO-t aggasztja az a tény is, hogy teljesen átláthatatlan a magas beosztású ügyészek kinevezésének és visszavonásának folyamata, amelyben ráadásul a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak sokkal nagyobb szerepet kellene betöltenie.  A GRECO felszólítja Romániát, ne engedje, hogy tovább súlyosbodjék a jelenlegi helyzet, és ültesse gyakorlatba a kapott ajánlásokat.

Újabb jelentés az igazságügyi törvényekről

A GRECO mostani jelentésében nem foglalkozik ugyan az igazságszolgáltatási törvényekkel – azokra újabb elemző dokumentumban tér majd ki –, figyelmeztet azonban arra, hogy az igazságszolgáltatásra vonatkozó törvények parlamenti módosításainak az európai szellem tiszteletben tartásával kell történnie. A GRECO-t aggasztja az, hogy tavaly augusztusban az igazságszolgáltatás esetében a kormány olyan intézkedéscsomagot fogadott el, amely hatalmas tiltakozási hullámot váltott ki, mivel a tervezett módosítások veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A GRECO szerint példa nélkülinek mondható, hogy az bírók és ügyészek több mint fele közös petícióban kérte a törvénycsomag visszavonását, mivel azt előzetes konzultáció, a várható következmények felmérése nélkül fogadták el.

A GRECO egyébként tavalyi, december 4-8 között megtartott plenáris ülésén döntött úgy, hogy sürgősségi eljárással felméri a romániai igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó törvénytervezeteket. Első ízben fordult elő most, hogy a GRECO élt az eljárási rendelkezéseket kiegészítő, nemrégiben bevezetett, 34. szabályzattal, amely „ad-hoc eljárást tesz lehetővé rendkívüli körülmények esetén”. A 34-as szabályt akkor alkalmazható, mikor valamely intézményes reformmal, törvénykezdeményezéssel, vagy eljárások módosításával egy ország súlyosan megszegi az Európa Tanács korrupcióelleni normarendszerét. 

A romániai igazságszolgáltatással kapcsolatos jelentés máris készül, és azt feltehetően a GRECO március 19-23. közötti plenáris ülésén fogadják majd el.

Hazai visszhang

Hazai körökben nem keltettek meglepetést a GRECO jelentésében foglalt megállapítások. Dan Ionescu politikai elemző arról beszélt, hogy a dokumentumban ismert dolgok szerepeltek, hiszen azt valamennyien tudtuk, hogy a hazai parlament döntései nélkülözik az áttekinthetőséget, a romániai törvényhozás tökéletesen másként működik, mint ahogyan az egy normális demokráciában elvárható lenne.

Szerinte a hiba jelentős részét azoknak kell felvállalniuk, akik megszavazták ezt a parlamentet. Azt a tény, hogy a választásokon csak igen kevés szavazó él jogával, egyes politikai csoportok kihasználják, akik úgy érzik, hogy a választási győzelem mindenre feljogosítja őket, és hatalomra jutva a legkevesebbet sem törődnek a választóik érdekeivel.