Az európai baloldal elsősorban egy új alkotmány vázlatában kellene kiegyezzen, mert a jelenlegi EU-s alkotmány „egy neoliberális katasztrófa” – mondta el a Maszol.ro-nak Tariq Ali. A pakisztáni születésű brit történészt, újságírót és politikai aktivistát korunk égető kérdéseiről és az általa kínált megoldásokról kérdeztük.

Néhány éve megjelent, a The Extreme centre: A Warning című könyvében a „szélsőséges középként” működő pártokról, amelyek uralják a politikát, azt írja: „a hatalom és pénz közötti szimbiózisát” mutatják fel, a politikusok elidegenedtek az emberektől – ezt az elromlott rendszert pedig meg kell javítani. Mégis miért él ez a rendszer? Nincs más választási lehetőség vagy sikeresen tartják fenn az illúzióinkat?

Az illúzió halványodóban van. Nézd csak meg az olaszországi és németországi, nemrég zajló választások eredményeit. Nézd meg azokat a kísérleteket, hogy a kelet-európai államokat európai uniós szatrapaságokká (tartományokká, alkirályságokká – a szerk.) tegyék: az ex-kommunisták és új szociáldemokraták lemorzsolódnak vagy összeomlottak. Magyarországot gyakorlatilag horthysták uralják fasiszta szélsőségekkel. Lengyelországot őrült reakciósok vezetik. Lettország nem sokkal több mint egy eszköz a piszkos pénz mosására, Szlovákiát a maffia vezeti, Szerbiát a Csetnik-koalíció és így tovább. Egy nagy zűr, ami történik.

Milyen megoldásokat javasol a szélsőséges közép ellen? Az olyan politikai formációk, mint a DiEM25 (Democracy in Europe Movement 2025), a Jeremy Corbyn vezette brit Munkáspárt stb. jó eszközök lehetnek erre?

A DiEM25 azt gondolja, hogy az Európai Unió belülről átalakítható. Utópista reformizmus! Corbyn Munkáspártjának van a legradikálisabb kiáltványa ma, amely fogadalmat tesz a privatizációk megállítására és visszaadná a brit vasutat az államnak, véget vetne a tandíjaknak a felsőoktatásban és így tovább. Ami pedig a legfontosabb, hogy Corbyn erősen ellenzi az amerikai háborúkat és az amerikaiak kontrollálta Trident-rakéták megtartását. Ez egy baloldali szociáldemokrata program, amelyet az európai szociáldemokrácia és a nyomorult Tsziprasz-klikk Görögországban teljesen elhagyott.

Tehát az biztos, hogy ha Corbyn megnyeri a következő választást, akkor egy nagyon határozott kísérlet lesz arra, hogy belülről szabotálják. Tudatában kell lennünk ennek a veszélynek és az egyetlen út arra, hogy ezzel megküzdjünk, egy kiterjesztett, párton belüli demokrácia és a tömegmozgósítások.

Egy évvel a halála előtt, 1894-ben Friedrich Engels azt írta Londonból: „Itt haladnak előre a dolgok, de lassan és cikcakkokban… Valóban kétségbeejtőek olyan emberek, mint ezek az angol szakszervezetisek, a képzelt nemzeti felsőbbrendűség-érzetükkel, a különösen burzsoá eszméikkel és véleményeikkel, »praktikus« szűklátókörűségükkel, vezéreikkel, akiket alaposan megfertőzött a parlamentáris korrupció betegsége. És mégis a dolgok előre haladnak…” (saját fordítás – a szerk.).

Hogyan kellene átalakítani a meglátása szerint az Európai Uniót, amely – az ön brexitre adott válasza szerint – „megérdemli a büntetést”?

A rendszer erősen megrepedt 2008-ban. Ez az, ami egyfajta új antikapitalizmust hozott létre, de a kapitalizmus általános paraméterein belül. Amit az emberek akarnak, az a szociáldemokrácia egy formája. Ezt azonban az Európai Unió nem teljesítette 2008 után. Folytatódott minden, mint korábban. Az Európai Unió alkotmánya egy neoliberális katasztrófa. Éppen ezért az európai baloldaliak elsőszámú prioritása az volna, hogy kiegyezzenek egy új alkotmány vázlatában. Ez az európai uniós bürokrácia demokratizálását jelentené, valódi hatalmat adna a parlamentjének és így tovább.

Megtehető mindez? Jelenleg nem. Az Európai Uniót ténylegesen Németország irányítja abból az előnyéből adódóan, hogy ez az ország Európa legnagyobb gazdasága. Ez egy tény és mindenki tudja, hogy így van. Tehát amíg nincs valódi változás Németországban, addig nem sok mozgástér van a változásra.

Idén, május 5-én ünneplik Karl Marx kétszázadik születésnapját. Mit tanulhatunk ma az írásaiból?

Marx írásai a kapitalizmusról széles körben ismertek, és A tőke című könyvét nagy példányszámban adták el 2008 után. Még burzsoá közgazdászok is arra kényszerültek, hogy újraolvassák a könyv releváns részeit.

Marx politikai írásait különösen a fiatal aktivistáknak kellene újraolvasniuk, sok olyasmit találnának bennük, amely tetszene nekik. Egy éles és kíméletlen kritikáját találnák a vezetőknek és annak, ahogyan kormányoznak. Egy konstruktív, de hasonló módon éles kritikáját találnák az ellenzéknek is és egy keményfejű realizmust például a párizsi kommün tárgyalásának esetében.