Statisztikai adatok szerint az „adóforradalom” nyomán megnövekedett fizetések magukkal vonták az inflációt, ami viszont a vásárlóerő csökkenésével járt.

A Központi Statisztikai Intézet adatai szerint idén januárban a bruttó átlagbér 4143 lej volt. Nettó értékben viszont mindössze 2484 lej került a borítékokba, amit 145 lejes – 5,5 százalékos – visszaesést jelent múlt év decemberéhez képest. A csökkenést nyilván az is magyarázza, hogy 2017 utolsó hónapjában év végi prémiumokat is kapott az alkalmazottak egy része.

Az idei januári nettó átlagbér a tavaly januárinál 8 százalékkal volt nagyobb, ám az infláció következtében a vásárlóereje alig 3,5 százalékkal növekedett. A pénzromlás idén januárban és februárban 4,3 illetve 4,7 százalékos volt – utóbbi volt a legnagyobb érték 2013 óta.

Szinte minden drágul

2017 decemberéhez viszonyítva 2018 januárjában a földgázárak 3,79 százalékkal nőttek, a zöldségekért és zöldségkonzervekért 3,23 százalékkal többet kellett fizetni, a friss gyümölcs 3,1 százalékkal, a citrusfélék és más egzotikus gyümölcsök 2,58 százalékkal kerültek többe. Az üzemanyag ugyanakkor 2,42 százalékkal drágult, márpedig ez az áremelkedés minden más termékbe „begyűrűzik”.

A drágulások februárban is folytatódtak. Az előző hónaphoz képest például februárban az egzotikus gyümölcsökért és citrusfélékért már 5,9 százalékkal, a többi gyümölcsért és zöldségért 3,4 illetve 2,1 százalékkal, a földgázért pedig 1,8 százalékkal kellett többet fizetni. Igaz, a tojás 4 százalékkal, a cukor 0,5 százalékkal, az üzemanyag pedig 0,4 százalékkal lett olcsóbb.

Az előrejelzések szerint az infláció növekedése nagyobb ütemet ér el a következő időszakban, elérheti az öt százalékot is, ami részben semlegesíti majd a nagy hangon beígért béremeléseket.

A bérek alakulása

A nettó átlagbér januárban jelentősen visszaesett a földgáz- és kőolaj-kitermelésben – a csökkenés az előbbi ágazatban 52,5 százalékos, az utóbbiban 36,8 százalékos. A közlekedéssel összefüggő ágazatoknál 15 százalékkal, a kohászatban, az erdőgazdálkodásban és a fafeldolgozásban, az elektronikai és optikai ipar esetében 15-18,5 százalékkal, a papírgyártásnál, a gyógyszeriparban, a kutatásban, a dohányiparban, a vegyi termékek gyártásánál 10,5-14,5 százalékkal lettek kisebbek az átlagbérek.

A nettó átlagfizetések némiképpen növekedtek viszont a légi szállításban (10,2 százalék), a szeszesitalok gyártásánál (4,2 százalék), az építőiparban (1,3 százalék). A pénzügyi szektorban a növekedés 3,2 százalékos, az egészségvédelemben és a szociális szolgáltatásoknál 2,6 százalékos, az oktatásban pedig 0,9 százalékos volt.

Ez utóbbi ágazatokban – jóllehet a kormány jelentős béremeléseket ígért – a fizetések növekedése jóval az országos átlag alatt maradt.