Liviu Dragnea újabb elítélése, majd Szociáldemokrata Párt pénteki vezetőségi ülése után egyértelművé vált, hogy a PSD dekriminalizálni készül a hivatali visszaélést. A legalkalmasabb eszköz erre a sürgősségi kormányrendelet, amely azonnal hatályba léphet, és a kedvezőbb büntetőtörvény elve szerint akkor is kifejti hatását, ha bármilyen módon hatályon kívül kerül. Erre a lehetőségre burkoltan utalt is a tisztségeiben informálisan megerősített Liviu Dragnea pénteken.

Már a Grindeanu-kormány hírhedt 13. számú sürgősségi rendelete kapcsán többen megfogalmazták, hogy ha a jogszabály csak rövid időre is hatályba lép, a kedvezőbb büntetőtörvény elve alapján hivatali visszaéléssel vádoltak – vagy emiatt elítéltek – százainak kedvezhet. A DNA szerint 2151 ilyen ügyet érintett volna a rendelet, amely törölte volna a 200 000 lejnél kisebb kárt okozó hivatali visszaélést a bűncselekmények közül. Mint emlékezetes, a jogszabálynak ez a része tíz nappal a kibocsátása után lépett volna hatályba, de az utcai tüntetések hatására még azelőtt visszavonták.

A Teleorman megyei fiktív alkalmazások ügyében hozott csütörtöki ítélet után – amelyben Liviu Dragneára 3,5 év letöltendő börtönbüntetést szabtak ki – ismét felmerült a hivatali visszaélés definíciójának szűkítése. Több szociáldemokrata politikus nyíltan is sürgette az intézkedést, érdekes módon mind Dragnea feltétlen hívei – például Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter –, mind pedig a belső ellenzék képviselői – például a márciusi kongresszus után látványosan félreállított főtitkár-helyettes, Codrin Ştefănescu.

A PSD pénteki ülése után már egyértelművé vált, hogy megteszik ezt a lépést, és aligha választják a törvényhozás útját. Erre több okuk is van Dragneáéknak. Egyrészt a parlamenti eljárás hosszú időn keresztül támadási felület adna az ellenzéknek. Másrészt az igazságügyi törvények esetében bebizonyosodott, hogy az államfő – miközben az alkotmány szerint nincs vétójoga – gyakorlatilag időtlen időkig akadályozhatja egy tervezet törvényerőre emelkedését. A kézenfekvő megoldás tehát a sürgősségi kormányrendelet.

Az alkotmányellenes is alkalmazandó

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, a 2009-ben elfogadott büntető törvénykönyv (Btk.) egyik kevéssé ismert előírása szerint

Nem volt ez mindig így, és egyáltalán nem érdektelen, hogy miképpen állt elő a nem mindennapi helyzet. Magyarországon például a Btk. csak az elbíráláskor érvényben lévő kedvezőbb büntetőtörvény visszaható hatályát írja elő.

Akna a törvényben

Bár jóval később lépett hatályba – többször halasztás után –, az új büntető törvénykönyvet 2009-ben dolgozták és fogadták el. A kormány és a parlament is hangsúlyozta a tervezethez fűzött indoklásában, hogy egy új Btk. kidolgozását az Európai Bizottság sürgette.

A parlament külön albizottságot hozott létre, amely elnökeként Victor Ponta szociáldemokrata képviselő, későbbi miniszterelnök irányította a Btk. és a büntetőeljárási törvénykönyv kidolgozását.

A későbbi fejlemények fényében érdemes aláhúzni az új törvény célját, amelyet a Ponta-bizottság szó szerint átemelt a kormány – Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter által szignált – jelentéséből.

Ahhoz képest, hogy a két legfontosabb cél a szabályozások egységesítése és a jogi keret egyszerűsítése „az egységes alkalmazás érdekében”, az eredmény elég nagy katyvasz lett. (A két törvény több mint kétszáz cikke bizonyult eddig alkotmányellenesnek.) Mintha a törvényalkotóknak gondjuk lett volna rá, hogy a törvénykönyvek ne legyenek tökéletesek.

Az 5. cikkely 2. bekezdése nem lehet véletlen műve. Annál is inkább, mert az előző Btk.-ban ilyen előírás nem szerepelt.

A törvény útja

A Btk. kidolgozását az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott szakértői bizottság kezdte el. A testület megalakulásáról a 2007. december 12-ei keltezéssel megjelent 3457. számú miniszteri rendeletben adott utasítást a liberális Tudor Chiariu. A következő év elején Chiariunak távoznia kellett a tárca éléről a Román Posta ügyében indult büntetőeljárás miatt, a tisztséget ideiglenes jelleggel betöltő Teodor Meleşcanu pedig 2008. február 6-án egy újabb rendelettel (2008/226.) módosította a bizottság összetételét. A két jogszabályt egyetlen publikus adatbázisban sem leltük fel, viszont rábukkantunk egy adatigénylésre adott minisztériumi válaszban.

Érdekelt szakértők

A dokumentum szerint a bizottság a két rendelet kibocsátása között eltelt „rövid időszakban” el sem kezdte a munkát. Kiderül viszont az is, hogy a bizottság összetétele nem módosult számottevően, megjelent viszont a testület tagjai között egy „kakukktojás”: Marian Nazat ügyvéd. Ez önmagában azért furcsa, mert a bizottság többi tagja valamilyen egyetemi vagy kormányzati tisztséget is betöltött. Ugyanakkor Marian Nazat védte Chiuariut a Posta-dossziéban, majd ugyancsak ő volt Liviu Dragnea ügyvédje a referendum perében.

A Btk. tervezetéhez csatolt indoklásban az utókor számára is megörökítették a törvényhez hozzájárult jogászok, köztük Marian Nazat érdemeit.

Ugyanakkor az igazságügyi minisztérium elutasította azt a kérésünket, hogy belenézzünk a testület jegyzőkönyveibe, és kiderítsük, hogy kitől származott például ez a konkrét javaslat a sürgősségi rendeletek hatályának kiterjesztésére vonatkozóan.

Ez a bizottság dolgozta ki a Btk.-tervezet alaptéziseit, majd színre lépett a parlamenti bizottság Victor Ponta vezetésével. A fent említett „akna” itt került be a tervezetbe. Az indoklás is utal rá (mellesleg elhibázva a vonatkozó alkotmányos szakaszt, amely valójában a 15.):

Nem feledkezhetünk meg ilyen körülmények között ennek a bizottságnak az összetételéről sem, annál is inkább, mert az alább következő lista több tagjának jelenléte érdekes összefüggésekre nyújt lehetőséget:

Tudor Chiuariuról már szót ejtettünk. A Posta-ügyben ellene éppen hivatali visszaélés volt a vád. Miközben tartott a pere – amelynek nyomán 3 év és hat hónap felfüggesztett börtönre ítélték 2014. január 23-én –, Chiuariu a szenátus jogi bizottságának az elnöke volt. Az ítélet kihirdetése után a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) kirúgták. Chiuariu maga is részt vett a parlamenti albizottság munkájában.

A felelősségvállalás idején Cătălin Predoiu (egyes források szerint Elena Udrea unokatestvére) volt az igazságügyi miniszter. Mint Romániában annyiszor, „Európa miatt” sietni kellett, ezért a PDL-PSD koalícióban az a döntés született, hogy a Ponta—féle bizottságban kidolgozott szövegváltozatot a kormány átveszi, és felelősségvállalással a parlament elé terjeszti.

Robbanás előtt hatástalanították

Nem ez az első „akna”, amely felbukkan a 2009-ben elfogadott törvénykönyvekben. 2014-ben, röviddel a törvénykönyvek hatályba lépése előtt derült ki: sikerült annyira homályosan megfogalmazni a bűnvádi eljárás elindításával kapcsolatos procedúrát, hogy gyakorlatilag lehetetlenné vált a lehallgatások bizonyítékként való felhasználása.

Ponta például már akkor elhatárolódott a törvénykönyvektől, pedig 2009-ben a már említett bizottság elnökeként és a kormányzó Szociáldemokrata Párt egyik fontos vezetőjeként volt némi köze az elfogadásukhoz. Egyrészt igaz ugyan, hogy miniszterelnökként Emil Boc vállalt felelősséget a törvénykönyvekért, de azokat a parlament „megvétózhatta” volna egy bizalmatlansági indítvánnyal, ha a PSD történetesen úgy akarja. Nem akarta, és a mára Liviu Dragnea – egykori helyettese – esküdt ellenségévé vált Victor Ponta biztosan bánja már.