A Frontex létszámbővítéséről és a migrációt segítő szervezetek anyagi támogatásáról hozott európai parlamenti döntések felesleges szítják a tagállamok között a kérdésben amúgy is fennálló feszültséget – véli Biró Rozália Bihar megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, az alsóház külügyi bizottságának elnöke. A politikus az EP utolsó ülésén hozott döntések mellett az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzéseiről megtartott bukaresti konferenciáról és a japán nagykövettel megejtett találkozójáról is csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján.

A Európai Parlament szerdán megtartott, az EP-választások előtti utolsó ülésén hoztak olyan döntéseket, melyek véleményezésre szorulnak – mondta Biró Rozália, ismertetve: elfogadták a Frontex közös határvédelmi szervezet jelenlegi, körülbelül 1500 fős állományának tízezer főre való bővítését.

Ez két lépesben történik majd meg: 2021-ig ötezer fős lesz a szervezet, amelynek létszáma 2027-re érheti el a tízezer főt. A képviselő ugyanakkor aggasztónak nevezte azt a – végül is elvetett – javaslatot, mely kimondta volna, hogy a Frontex egységei akár az egyes tagállamok belegyezése nélkül is végezhettek volna műveleteket azok határain. A képviselő szerint ez sértené a tagállamok szuverenitását, mivel a határvédelem jelenleg nemzeti hatáskör.

Nem helyesli a migrációt segítő szervezetek támogatását

Aggasztónak nevezte az EP ama döntését is, amely szerint a migrációt segítő civil szervezeteket anyagilag támogassák. Az EP-tagállamok között feszültség van emiatt, ráadásul negatív gazdasági következményekkel járhat majd a Brexit, a nyugat-balkáni országok közelednek ugyan az EU-hoz, de csak 2025 körül születhet döntés az esetleges csatlakozásokról, a média nem számol be az úgynevezett no-go zónákról, ahová a rendőrség sem mer bemenni, és ahol a saría (az iszlám vallási vezérelv) eszméit követik a bevándorlók – sorolta. Ilyen körülmények között az EP utolsó ülésén nem kellett volna ilyen döntést hozni Biró Rozália szerint.

A képviselő hozzátette: bár a Brexit a brit polgárok döntése volt, ehhez hozzájárult az EU befogadó migrációs politikája is. Szerinte fontos az erős partiumi, erdélyi és Kárpát-medencei érdekképviselet, az értékek és hagyományok megőrzése miatt is. A külső közösségeknek pedig befogadásuk esetén ezeket az értékeket kell tiszteletben tartaniuk.

Összefoggásra van szükség a fenntartható fejlődéshez

Április 16-án Bukarestben tartottak nemzetközi konferenciát az ENSZ elfogadott Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 – Agenda 2030 kapcsán. Az egyezményt 193 ENSZ-tagállam írta alá, és 2016-ban az aláíró államokban elkezdték felmérni, hogyan is állnak a 17 fő célkitűzéssel (például a szegénység felszámolásával, esélyegyenlőség és fenntartható fejlődés biztosításával) a gyakorlatban. Romániában Borbély László, a kormányfőtitkársághoz tartozó fenntartható fejlődéssel foglalkozó részleg vezetője végzett felmérést, munkáját a nemzetközi konferencia résztvevői is méltatták, és az is elhangzott, hogy a kelet-közép-európai térségben Románia tette a legtöbb lépést a célkitűzések eléréséhez. A konferencia következtetései között szerepel, hogy a tagállamoknak saját országaikon belül, de regionális és nemzetközi szinten is cselekedniük kell, például a pénzügyi háttereket megteremtő jogszabályok elfogadásával, de a politikai, gazdasági és civil szféra együttműködési lehetőségeinek megteremtésével is.

Stratégiai partnerséggé alakítanák a japán kapcsolatot

Biró Rozália arról is beszámolt, hogy hétfőn Hitoshi Nadüval, Japán romániai nagykövetével találkozott. A megbeszélés egyik fő téma a Románia és Japán közötti kétoldalú kapcsolat stratégiai partnerséggé való alakítása volt, illetve több japán támogatással megvalósuló kezdeményezésről is tárgyaltak, mint például a bukaresti 6-os metró, melynek megépítéséhez Japán 350 millió eurós kölcsönt nyújtott kedvező feltételekkel.

Az összeghez további 570 millió eurós uniós támogatás érkezett, ez vélhetően elég lesz a kivitelezéshez, de tárgyaltak például a tervek szerint a köz- és magánszféra együttműködésével (PPP-rendszerben) megvalósuló Bukarest–Craiova gyorsvasútról, mely a Belgrád–Budapest vonalhoz csatlakozna.