A külügyminisztérium is elismerte kedden az új moldovai kormány legitimitását, miután Teodor Meleșcanu külügyminiszter előző napi sajtóértekezletén még az előrehozott választásokat nevezte a legjobb megoldásnak, amit az előző kormányt adó, a Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt szorgalmazott.

A külügy keddi közleményében leszögezi: tekintettel arra, hogy a február 24-i választásokon demokratikusan megválasztott moldovai parlament új kormánykoalíciót és új kormányt alakított, Románia legitimnek tekinti a népakaratot, amelynek nyomán a parlament politikai összetétele kialakult.

Románia kifejezte készségét a stratégiai partnerség folytatására, amennyiben a Moldovai Köztársaság is szigorúan tartja magát a megállapodáshoz, folytatja közeledését az Európai Unióhoz, és végrehajtja az ehhez szükséges reformokat. Románia fontosnak tartja, hogy folytatódjanak azok a projektek, amelyek a két ország energetikai hálózatait kapcsolják össze.

Bukarest elvárásként fogalmazta meg azt is, hogy a Moldovai Köztársaság kitartson saját területi integritása mellett és az úgynevezett transznisztriai kérdés (a nemzetközi jog szerint a Moldovai Köztársasághoz tartozó, de Chișinău fennhatóságát tagadó orosz többségű Dnyeszter-menti szakadár terület) rendezésében.

A külügy ugyanakkor nyugalomra és visszafogottságra inti a moldovai válságban egymással szemben álló feleket.

Teodor Meleșcanu külügyminiszter hétfőn még azt bizonygatta, hogy a diplomáciában csak államokat lehet elismerni, kormányokat nem is szükséges, másfelől úgy vélekedett, hogy a moldovai alkotmánybíróság döntése a szeptember 6-i előrehozott választásokról megfellebbezhetetlen, és amúgy is egy válságban a legjobb megoldás visszatérni a választókhoz.

A külügyminisztérium azt követően adta ki kedden a Maia Sandu vezette új kormányt közvetve elismerő közleményét, hogy Meleșcanut éles támadások érték a román médiában, amiért – vélhetően anélkül, hogy erről az elnöki hivatallal egyeztetett volna – Vladimir Plahotniuc oligarcha oldalára állt.

Politikai és alkotmányos válság Moldovában

Moldova mély politikai és alkotmányos válságba sodródott az elmúlt napokban, miután a február végi választásokon megválasztott parlament az alkotmánybíróság által megszabott 90 napos határidőn belül nem szavazott bizalmat egy új kormánynak. A Maia Sandu vezette Európai Unió-párti ACUM/Most pártszövetség és az Oroszország által támogatott Szocialista Párt a határidő után egy nappal, június 8-án jelentette be, hogy koalícióra lép egymással, a parlament pedig a szocialista Zinaida Greceaniit választotta házelnökké és Sandut miniszterelnökké.

A Moldovai Demokrata Párt alkotmánybírósághoz fordult, a testület pedig vele egyetértve vasárnap alkotmányellenesnek minősítette Greceanii és Sandu megválasztását, felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont, amiért nem oszlatta fel a parlamentet, és Pavel Filip eddigi miniszterelnököt nevezte ki ideiglenes államfőnek. Filip azonnal bejelentette a parlament feloszlatását, és szeptember 6-ára előrehozott választást írt ki.

Igor Dodon, a hivatalából alkotmánybírósági határozattal felmentett moldovai elnök kedden bejelentette, hogy rendelettel visszavonta a taláros testület által a helyére kinevezett Pavel Filip eddigi miniszterelnök rendelkezését a parlament feloszlatásáról és az előrehozott választásokról.