A szófiai parlament csütörtökön megszavazta azt a kezdeményezést, amely zöld utat ad a politikai pártok magánforrásokból érkező korlátlan finanszírozásának és lehetővé teszi, hogy a pártok jogi illetve magánszemélyek adományát egyaránt elfogadhassák. Az ellenzék részéről nagyszabású tiltakozást kiváltó törvénymódosítást négy hónappal a helyhatósági választások előtt hajtották végre.

A jogszabály eltörölte a magánadományok felső határát, amely eddig 10 ezer léva, azaz 5 ezer euró volt; és lehetővé tette azt is, hogy cégek támogassanak pártokat, amit eddig szigorúan tiltott az érvényes jogszabály. Ezzel egyidőben a bolgár honatyák módosították a költségvetési törvényt is, drasztikusan megvágva a pártok költségvetési támogatását: a korábbi  voksok után járó 11 lévát (5,5 euró) 1 lévára csökkentették.

Az Európai Bizottság 2007-es EU-s csatlakozása óta, Bulgáriát – akárcsak Romániát –  az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus keretében évente értékelte. Ellenőrizték az igazságügyi reformra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó kötelezettségvállalásainak teljesítését, a schengeni csatlakozásról szóló döntés időzítése érdekében. Az eredetileg 2010-re tervezett Schengen-tagság azonban ezzel a pártfinanszírozási döntéssel még távolabb kerül Bulgáriától, amely az utóbbi években több korrupciós botrányt és politikai válsághelyzetet is megélt.

2013 óta három parlamenti választást rendeztek, legutóbb 2017-ben. Az országot közel tíz éve megszakítás nélkül vezető Bojko Boriszov konzervatív kormányfő az európai uniós vezető tisztségviselők megválasztását célzó brüsszeli tárgyalások során is az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetésétől tette függővé Frans Timmermans támogatását. Boriszov nem volt feltétlen híve Timmermans EB-elnökségének, ugyanis a politikus volt  az együttműködési mechanizmus koordinátora is,és az éves jelentések nem tüntették fel túl jó színben a bolgár kormányzati teljesítményt.   

A bolgár ellenzék tiltakozik, az új törvényt „újabb korrupciós adó”-ként értelmezi, és azt állítja, hogy a vállalatoknak az az érdeke, hogy a hatalmon lévő politikai alakulatokat finanszírozzák, ami egyenlőtlen versenyhelyzetet teremt a megmérettetés előtt álló politikai erők számára. Tizenöt civil szervezet közös közleményben arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a pártok költségvetési támogatásának átláthatósága a politikai pluralizmus biztosítéka, a korrupció elleni fellépés egyik hatékony eszköze, a Boriszov-kormányzat pedig ezt szünteti meg a pártok korlátlan magánszférából érkező támogatásának lehetővé tételével.