Feszültség támadt Horvátország és Bosznia-Hercegovina bosnyákok és horvátok lakta országrésze, a Bosznia-hercegovinai Föderáció között Milorad Dodiknak, a boszniai háromtagú elnökség szerb tagjának zágrábi látogatása miatt – közölte a horvát sajtó szerdán.

Dodik a horvát államfő, Zoran Milanovic meghívására érkezett a horvát fővárosba, Sefik Dzaferovic és Zeljko Komsic, a boszniai háromtagú elnökség bosnyák és horvát tagja azonban éles kritikát fogalmazott meg a látogatással kapcsolatban. Úgy vélték: Dodik megkérdőjelezi Bosznia-Hercegovina integritását, és a szerb országrész, a boszniai Szerb Köztársaság Bosznia-Hercegovinából történő kiválásának szószólója. Mint mondták, a zágrábi találkozón megtárgyalt ügyek senkire nézve sem lehetnek kötelezőek Boszniában, de lehetnek negatív következményeik.

Dodik Andrej Plenkovic horvát kormányfővel is találkozott. A miniszterelnök a sajtónak úgy nyilatkozott: az államfő értesítette őt arról, hogy Dodik Zágrábba érkezik, és kifejezte óhaját, hogy találkozna a kormányfővel is. A Dodikkal lezajlott megbeszélést Plenkovic munkajellegűnek nevezte. „Nincs semmi titok (...) Megbeszéltük, amíg itt lesz, eljön a kormányfői hivatalba, hogy megvitassuk a helyzetet (...) hidakról, utakról, számos kérdésről, amelyekkel foglalkoznunk kell. Ez minden" – mondta a kormányfő.

Újságírói kérdésre válaszolva, hogy Dodik a nézetei miatt lehet-e partnere Horvátországnak, Plenkovic azt válaszolta: Dodik pozíciója egyértelmű Bosznia-Hercegovinában. „Baráti, szomszédos országról van szó, amelynek támogatjuk belső reformfolyamatait, valamint útját az Európai Unióba és NATO-ba" – tette hozzá.

Milorad Dodik: Ja ovdje nisam došao da bih klevetao ili podmetao, već da bismo surađivali. Više na: https://t.co/rs9gWwSR5w pic.twitter.com/dNDX8uyTfs

— TV N1 Zagreb (@N1infoZG) September 16, 2020

Az elnöki hivatal közleményt adott ki a találkozóról, amelyben azt írták: Horvátország érdeke egy stabil, működő Bosznia-Hercegovina, valamint a horvátok mint egyenrangú nemzetalkotó nép jogainak biztosítása Boszniában. Hozzátették: Horvátország ezért nem maradhat passzív szemlélő, és nem támogatja a daytoni békeszerződés egyoldalú revízióját, amely veszélyeztetné a békét és stabilitást Bosznia-Hercegovinában és Délnyugat-Európában. A stabil és működő Bosznia-Hercegovina megvalósításához szükség van a párbeszéd folytatására mindhárom népcsoport vezetője részéről, amelyhez Horvátország mint baráti és szomszédos ország megadja a támogatást – olvasható a közleményben.

A boszniai szerbek úgy tartják, hogy a boszniai Szerb Köztársaság 27 éve jött létre. A boszniai szerbek 1992. január 9-én próbáltak meg elszakadni Bosznia-Hercegovinától, ám törekvésük kudarcba fulladt. Ez volt a több mint százezer halálos áldozatot követelő 1992–1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka. A háborút lezáró daytoni békeszerződés Bosznia-Hercegovinát két, nagy önállóságot élvező országrészre osztotta: a terület 51 százalékát kitevő, bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A két országrész között időről időre felizzanak az ellentétek.