FRISSÍTVE: Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására - közölte Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva. A dokumentum Romániát és Magyarországot is elmarasztalja.

Vera Jourová kiemelte: a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt.

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz vezetett - mondta. A korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges - mutatott rá. 

Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is - tette hozzá.

EB: Romániában nyomás alatt van az igazságszolgáltatás

Romániában a jelentés szerint az igazságügyi törvények módosítása, a főügyészek kinevezésének módja, az Országos Audiovizuális Tanács akadozó működése, a közérdekű információkhoz való hozzáférés akadályoztatása, a sürgősségi kormányrendeletekkel való visszaélés jelentik a legnagyobb problémát.

A román kormány 2020-ban megerősítette, hogy a 2017-–2019-es visszalépés után most elkötelezetten vissza akarja állítani az igazságügyi reform korábbi ütemét, és ez az igazságszolgáltatással kapcsolatos feszültségek jelentős csökkenéséhez vezetett – derül ki az EB jelentéséből.

A dokumentum felidézi, hogy Románia 2007-es uniós csatlakozása óta az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (MCV) révén követték nyomon az ország igazságügyi reformjait és korrupcióellenes törekvéseit. A jelentés szerint a felső szintű ügyészségek élére történt közelmúltbeli kinevezések az ügyészi tevékenység hatékonyságát növelhetik, ugyanakkor viszont az idevágó törvények várt módosítása késlekedik a COVID-19 járvány, illetve a közelgő parlamenti választások miatt.

Ugyanakkor továbbra is érvényben vannak olyan intézkedések, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségét veszélyeztetik, például működik a speciális ügyészi osztály, amelynek kimondott feladata a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekmények kivizsgálása. Ezek az intézkedések nemcsak bizonytalanságot keltenek az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, hanem negatív hatással lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer humánerőforrás-állományára is – olvasható a jelentésben.

A beszámoló szerint Romániának átfogó korrupcióellenes stratégiai kerete van, amely helyi és országos intézmények részvételére épül. A 2017–2019-ben tapasztalt megtorpanás viszont az elmúlt évtized megvalósításai dacára is kérdésessé teszi a korrupcióellenes reform tartósságát. Még ha a jelenlegi politikai kontextus kevesebb szembenállást is eredményez, a kulcsjelentőségű intézményeknek kihívásokkal kell szembenézniük, és ez kihat a jogi keret megalkotására, de az intézmények kapacitására is – figyelmeztetnek az EU illetékesei.

A dokumentum szerint a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvénykönyv jelenlegi módosításai növelik a bizonytalanságot a korrupcióellenes jogi keret hatékonyságával kapcsolatban, ezért politikai és jogi megoldásokat kell találni, amelyek megfelelnek az alkotmánybíróság döntéseinek.

A kormány – az országos korrupcióellenes stratégia révén – bebizonyította, hogy elkötelezett a korrupció megelőzése mellett. A jelenlegi kabinet nyitottnak mutatkozik a vitatott intézkedések visszavonására, és ennek érdekében tárgyalásokat is folytat az igazságügyi és politikai illetékesekkel, ugyanakkor viszont azt is jelezte, hogy a mostani parlamenti összetétel nem teszi lehetővé a mélyreható reformok megvalósítását. A kormány szerint a parlamenti választások előtt ezekre a reformokra kevés a kilátás.

A jelentés kitér arra is, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének lakossági megítélése alacsony, és ennek az a legfőbb oka, hogy a lakosság úgy véli: a kormány vagy a politikusok nyomást gyakorolnak az igazságszolgáltatásra, vagy befolyásolják annak tevékenységét.

Az igazságszolgáltatásban dolgozókra való nyomásgyakorlás egyik eszköze lehet a bírák és ügyészek által elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó speciális ügyészi osztály, amely a számos kritika ellenére továbbra is működik, noha az utóbbi időben kevesebb kivizsgálást kezdeményezett.

Kérdéseket vet fel a főügyészségek élére kinevezett vezetők kinevezésének módja is: az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) főügyészét ugyanis a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) pozitív véleményezése után bízták meg a tisztséggel, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság (DIICOT) főügyészét viszont már annak dacára is kinevezték, hogy az illető személyről negatív véleményezést adott ki a CSM – áll a dokumentumban.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus értelmében a főügyészek kinevezésekor „szilárd és független” eljárást kell alkalmazni, és hogy fenntartható megoldást jelent, ha tekintetbe veszik a Velencei Bizottság által támogatott megoldást.

Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Laura Codruţa Kövesi volt DNA-főügyész leváltásának körülményeit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is megvizsgálta, és azt állapította meg, hogy Románia megsértette a tisztességes eljáráshoz, illetve a véleménynyilvánítás szabadságához való jogot, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye biztosít.

Ezek a magyarországi gondok.

A jelentés szerint Magyarországon több területen is sérül a jogállamiság. Az egyik ezek közül az igazságszolgáltatási reform iránya, amely komoly aggodalomra ad okot a bizottság szerint, különös tekintettel a független Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírósági Hivatal közötti hatásköri vitákra.

A korrupcióval kapcsolatban Magyarországon problémának látják, hogy szoros a kapcsolat bizonyos nagy cégek és a politika között. Amikor felmerülnek korrupcióval kapcsolatos vádak, főleg magas rangú vezetők szűk körével kapcsolatban, akkor nem tűnik úgy, mintha bárki eljárást szeretne indítani ellenük.

A jelentés szerint a magyarországi Médiatanács függetlensége veszélyben van. A médiatulajdonosokkal kapcsolatos átláthatóság nem biztosított. A KESMA nevű kormánypárti médiaalapítvány méretét külön felhozzák kritikus problémaként, ami a médiapluralizmust fenyegeti. A jelentés szerint a rengeteg állami hirdetés, amit kormánypárti lapok kapnak, lehetőséget ad a média indirekt politikai kontrolljára.