Nem lehet elfogadni, ha hamis következtetéseket vonnak le tényekből, és ha az Európai Parlament (EP) olyan ajánlásokat fogalmaz meg, amely túlterjeszkedik a hatáskörén - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára hétfőn a Tavares-jelentéssel kapcsolatban.

Az államtitkár az Országgyűlés európai ügyek bizottságának ülésén a Magyarország uniós tagságáról és az EU helyzetéről szóló jelentést bemutatva Szalay Péter (Fidesz) kérdésére kifejtette: sok tárgyi tévedést tartalmaz a jelentés, amely politikai dokumentum, hiszen az EP is politikai testület. A benyújtott módosító indítványok miatt még nem lehet tudni, milyen lesz a jelentés a végleges formájában - tette hozzá.  Szalay Péter szerint a jelentést készítő Rui Tavares törekvései Magyarország ellen irányulnak.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes elnöke közölte: elfogadhatatlanok a jelentés megállapításai, amelyek kétségbe vonják a magyar demokráciát, reális jelentésnek kell készülnie Magyarországról. Balczó Zoltán (Jobbik) kijelentette: pártja visszautasítja, hogy Magyarországon veszélyben lenne a jogállamiság. A jelentés azt mutatja - vélekedett -, hogy az EU álságos eszközökkel egy független ország kormányát térdre akarja kényszeríteni.

Győri Enikő a 2012-es évet felidézve kiemelte: folytatódott válságkezelés, így egyebek mellett a tagállamok aláírták a stabilitási szerződést, elfogadták a növekedési és munkahelyteremtési paktumot. Nem lehet csak a költségvetés konszolidációjával kezelni válságot, a növekedés serkentésére is szükség van, és ennek érdekében az EU-nak fokoznia kell az erőfeszítéseit - tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Bizottság közzétette az úgynevezett foglalkoztatási csomagot, amelyben nagy hangsúlyt helyezett az ifjúsági munkanélküliség problémájára. A gazdasági és pénzügyi unió jövőjéről is megindult a gondolkodás, ennek "még közel sem vagyunk a végén" - fogalmazott.

Győri Enikő a következő többéves (2014-2020) költségvetésről azt mondta, hogy Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője lesz a keretnek, sikeres tárgyalássorozatot folytatott az unióban, különösen a bizottság eredeti javaslatát tekintve. Balczó Zoltán felvetette: a kormány valóban jó eredményt ért el, de az EU reálértékét tekintve csökkentette a keretet. Az államtitkár szerint Magyarország tartott ki a legtovább amellett, hogy ne csökkenjen a költségvetés összege.

Szalay Péter érdeklődésére az államtitkár a bizottság által Magyarország ellen indított három kötelezettségszegési eljárásról elmondta: a Magyar Nemzeti Bank függetlensége kérdésében nem került az Európai Bíróság elé az ügy, azt sikeresen lezárták. A bírák korai nyugdíjazása esetében a bíróság ítéletét elkezdték végrehajtani, az adatvédelmi biztos elmozdítása ügyében pedig még nem született ítélet, de ha lesz, végrehajtják azt - fogalmazott.

Győri Enikő beszélt az unió bővítésének helyzetéről is. Hangsúlyozta: nehezen született meg a döntés arról, hogy Szerbia tagjelölti státust kapjon, de talán még az ír elnökség alatt dönthetnek a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Magyarország álláspontja szerint az EU-nak el kell ismernie Koszovónak és Szerbiának az elmúlt időben tett erőfeszítéseit, és a tárgyalások megkezdése Szerbiával alkalmas eszköz lehet erre.

Horvátország esetében még a csatlakozási szerződés német ratifikációja hiányzik, azonban remélhetőleg az ország az EU tagállama lesz júliustól - közölte. Megjegyezte: a török csatlakozás ügyében tavaly nem volt előrelépés, most esély nyílt egy tárgyalási fejezet megnyitására, de kérdéses, hogy a jelenlegi török belpolitikai helyzet hogyan befolyásolja a tagállamokat.