Szerdán este több magyar kormánypárti politikus is bejelentette Magyarország győzelmét az EU-s költségvetésről szóló vitában. Az Origo részletesen beszámolt arról a kompromisszumról, amelyben a vétóval fenyegető Budapest Varsónak sikerült megállapodnia unió soros elnökének szerepét betöltő Németország kancellárjával, Angela Merkellel.

Varga Judit igazságügyi miniszter Facebook-oldalán azt írta, ismét bebizonyosodott, hogy mindig, minden helyzetben megéri kiállni a magyar érdekekért. „Érdemes volt harcolnunk azért, hogy a világjárvány idején ne kössék ideológiai elvárásokhoz a pénzügyi támogatásokat. A megállapodás tiszteletben tartja az uniós szerzödéseket, a nemzeti identitásunkat és védelmet nyújt a politikai zsarolással szemben. Mi mindig, minden alkalommal harcolni fogunk Magyarországért. Győztünk! Győzött a lengyel-magyar barátság” – közölte.

Szijjártó Péter szintén a közösségi médiában jelentkezett be, ő arról beszélt, győzelmet aratott a kormány, mert harcolt a nemzeti érdekekért. A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott: „ha ezt nem tettük volna, holnap olyan döntés született volna, hogy az illegális bevándorlókat be kell fogadnunk, mert ha ezt nem tesszük, nem járnának források. Ennek az a tanulsága, hogy a lehető legnehezebb körülmények között is ki kell állni a nemzeti érdekekért”.

Ez a megállapodás lényege

Origo információi szerint a kompromisszumos megállapodásban hangsúlyosan szerepel, hogy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerre vonatkozó rendelet-tervezettel kapcsolatban különös tekintettel kell lenni a tagállamok nemzeti identitására - azon belül is a saját alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésére -, valamint az objektivitásra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára és a tagállamokkal kapcsolatos egyenlő bánásmódra.

A megállapodás tervezete tartalmazza azt is, hogy a rendelet alkalmazásának módszertanáról iránymutatást kell készíteni, amelyet az Európai Bizottságnak a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgoznia. Az iránymutatást bármelyik ország megtámadhatja az Európai Bíróságon, ameddig a bíróság erről nem dönt, a bizottság semmilyen intézkedést nem javasolhat, és a bíróság döntése után is csak akkor tehet bármilyen javaslatot, ha az uniós jogban meghatározott, már eddig is rendelkezésre álló eljárások - például a közös rendelkezésekről szóló rendelet, a költségvetési rendelet, a kötelezettségszegési eljárás - nem teszik lehetővé az uniós költségvetés hatékonyabb védelmét.

 Az intézkedéseknek arányban kell lenniük az esetleges sérelmek uniós költségvetésre gyakorolt hatásával, és egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie a sérelem és az általa az unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között. Vagyis, nem elég a bizottságnak azt mondania, hogy "a jogállamiság sérült", bizonyítania is kell, hogy ennek negatív hatása van az unió költségvetésére - tudatták.

A megállapodás szerint homogén, zárt listában kell felsorolni azokat az eseteket, amelyekben az eljárás megindítható, az elfogadott lista nem bővíthető, csak konkrétumokat tartalmazhat, általános hiányosságokra nem vonatkozhat. Mielőtt bármilyen eljárás elindul, az érintett tagállammal párbeszédet kell folytatni, lehetővé téve, hogy kijavítsa az esetleges hiányosságokat. A bizottság felelőssége, hogy megállapítsa, valóban szükség van az intézkedésekre, és világossá kell tennie, hogy saját vagy harmadik féltől kapott információk alapján hoz döntést.

A megállapodás kitér arra is, hogy az elfogadott intézkedéseket az érintett tagállam kezdeményezésére legkésőbb egy éven belül felül kell vizsgálni. Ha a bizottság nem javasolja az intézkedések visszavonását, meg kell indokolnia az okát, ha pedig az érintett tagállam azt kéri, az ügyet az Európai Tanácsnak napirendre kell vennie, és konszenzusra kell törekednie.

A rendelet szorosan kapcsolódik az új költségvetéshez, ezért január 1-jétől lép életbe, az intézkedések pedig csak az új többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos költségvetési kötelezettségekre vonatkozhatnak - ismertették a tervezetet.

Azért még semmi nem dőlt el

Hogy a mostani változat a végleges-e, az csak a csütörtök-pénteki brüsszeli csúcstalálkozó után derül ki, ahol a tagállamok vezetőinek kell megállapodniuk róla. Orbán Viktor már szerda este Brüsszelbe utazott, hogy előkészítő tárgyalásokat folytasson. A holland, a dán, a svéd és a finn kormányfők fenntartásai lehetnek a megállapodás legfőbb kerékkötői. Az első jelek szerint az Európai Parlament mérsékelt frakciói elfogadják a kompromisszumot, illetve megpróbálják sikerként kommunikálni az alkut.