Egyszerre több száz torokból, harminc nyelven hangzott el pénteken a dél-tiroli Brixen főterén a kisebbségi európai polgári kezdeményezés mottója: „Nem vagy egyedül. Egymillió aláírás az európai sokszínűségért”, majd szimbolikusan a kezdeményezés sokszínű logóját mintázva sokszínű hőlégballonokat eresztettek a magasba.

Ezzel az ünnepi mozzanattal vette kezdetét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusának harmadik napján a polgári kezdeményezés hivatalos élete. Vincze Loránt, az RMDSZ helyszínen tartózkodó külügyi titkára a maszol.ro-nak elmondta, a kongresszus házigazdái azért javasolták a polgári kezdeményezés elindítását Brixen főteréről, mert ez szimbolikus hely a dél-tiroliak számára: itt van a püspöki székhely, a tartományt több száz éven keresztül innen irányították, itt gyűltek össze a dél-tiroliak, amikor megfogalmazták első autonómiatörekvéseiket.

Az ünnepségen a kezdeményező bizottsági tagok a színpadon beszédet mondtak. „A beszédekben legfontosabb elem az volt, hogy egy példátlan eszközt hasznosítunk most Európában, erős kisebbségi szolidaritást gyűjtöttünk köréje, és reméljük, hogy sikeres egy év elé nézünk, amelynek végén összegyűl az egymillió aláírás, és az Európai Bizottság is figyelembe veszi jogérvényesítő törekvéseinket” – tájékoztatott Vincze Loránt.

A brixeni ünnepségen jelen volt és beszédet mondott Luis Durnwalder, Dél-Tirol miniszterelnöke, Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.

„Minden nyelv, minden közösség, minden egyén értékes eleme a közös Európánknak, még akkor is, hogyha ezt a többségi társadalmaknak nehéz megérteniük. Nekik a legtöbb esetben nehéz elképzelniük, hogy nélkülünk, nemzeti kisebbségek nélkül Európa szegényebb volna” – kezdte felszólalását a szövetségi elnök Brixen főterén, majd felidézte az elmúlt időszak előkészítő munkáját az európai polgári kezdeményezés kapcsán. 

Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ képviselői a partnereikkel az elmúlt két évben „északról délre, nyugatról keletre” bejárták Európát. Voltak kisebb és nagyobb, jobb helyzetben lévő és nehéz sorsban élő közösségekben. Mindannyian megfogalmazták azonban a közös fellépés igényét, a kisebbségi szolidaritást.

Kelemen szerint a sok visszajelzés és támogatás hozta létre a kisebbségi szolidaritási platformot, amely túlmutat a polgári kezdeményezésen és a jövőben is biztos alapja lesz az európai kisebbségek közös cselekvésének. Felidézte, hogy a közös kisebbségvédelmi célokat fűzték össze a kisebbségi európai polgári kezdeményezésbe, a Minority SafePack Initiative-be. Ebben megfogalmazták a kisebbségvédelmi szabályozást, a kisebbségi közösségeket és nyelveket védő intézkedéseket.

„Nem ajándékot és nem kivételezést kérünk Európától, hanem minden európai tagállamban a bennünket megillető jogokat. Azokat a jogokat kérjük minden kisebbség számára, amelyet a jól működő demokráciákban évtizedes harcok árán, de sikerült megszerezni és alkalmazni” – hangsúlyozta beszédében Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy ha a kisebbségi lét értéknek számít, és ezt az állam is támogatja Dániában, Németországban vagy sok más európai államban, akkor annak kell számítania Franciaországban és Szlovákiában is.

„Ha a belgiumi németajkú közösségnek saját kormánya és széleskörű önrendelkezése van, akkor a görögországi törökök is jogosultak kisebbségi státusuk elismerésére, nyelvhasználati és oktatási jogokra, felekezeti szabadságra. Ha lehet autonómiája a németajkú közösségnek Dél-Tirolban, akkor lehet autonómiája a magyaroknak is Erdélyben és Székelyföldön. Tudatosítani akarjuk a többségi társadalmakban, hogy mindaz, amit kérünk nem ellenük irányul, de megillet bennünket. Hosszú útra indulunk a kezdeményezésünkkel, amelynek végét egyelőre sem időben, sem eredményekben nem láthatjuk még. De bízunk abban, hogy sokszínűségünk nem csupán látvány, hanem erő is, amelyet most megmutathatunk” – zárta beszédét Brixenben a szövetségi elnök.

Az európai polgári kezdeményezést a hivatalos elindítás után bejegyzik az Európai Bizottságnál. Vincze Loránt tájékoztatása szerint egy online rendszerbe kell feltölteni a kezdeményezők adatait, a kezdeményezés szövegét, és csatolni kell hozzá a kisebbségvédelmi csomagot, a Minority SafePacket. Ezt a következő napokban, július közepéig meg is fogják tenni. „Azt szeretnénk, hogy az Európai Bizottság szeptember elején adjon választ, és kezdődhessen el az egy éves aláírásgyűjtési folyamat” – magyarázta az RMDSZ külügyi titkára.

A regisztrálás után elkezdődik az aláírásgyűjtési kampány, amely 2014 nyarán ér véget, egy időben az európai parlamenti választásokkal. Az Európai Parlamentben rendezett közmeghallgatás és az Európai Bizottság válasza 2014 őszére várható. Az RMDSZ 250 ezer támogató aláírás összegyűjtését vállalta fel.

Az európai polgári kezdeményezés egy új jogi eszköz, amely csupán 2012. április 1-e óta teszi lehetővé kampányok indítását. Az eszköz lényege, hogy az unió legalább hét tagállamát képviselő hét személyből álló polgári bizottság bejegyez egy kezdeményezést, kampányt indít és egy éven belül egymillió aláírást gyűjt össze Európában. Az EU legalább hét tagállamából kell összegyűjteni - az ország méretétől függő - minimális számú támogatást. Sikeres aláírásgyűjtési kampányt követően, a szervezőknek lehetőségük lesz arra, hogy bemutassák kezdeményezésüket az Európai Parlamentben, a Bizottságnak pedig meg kell fontolnia a javaslatot.