Jean-Claude Juncker kapta pénteken a szavazatok többségét az európai néppártok (EPP) dublini kongresszusán. Ezzel hivatalosan is az EPP listavezetőjévé vált a májusi európai választáson, amivel egyúttal a pártcsoport jelöltjévé is vált az Európai Bizottság elnöki tisztére. Megválasztását az RMDSZ is támogatta.

A döntés nem számít meglepetésnek, különösen mióta tudni lehetett, hogy Angela Merkel kancellár nyilvánosan is elismerte, hogy "szimpatizál" Juncker jelöltségével. A dublini szavazás ugyanakkor relatíve szoros eredményt hozott: Juncker a lehetséges 629 szavazatból 382-őt gyűjtött be, míg legfontosabb kihívója, Michel Barnier belső piaci biztos 245 voksot kapott. Egyébként Barnier jelölését támogatta a néppárti pártcsaládhoz tartozó magyar Fidesz is.

Formálisan pályázott még a posztra a korábbi lett miniszterelnök, Valdis Dombrovski is, de ő maga is esélytelennek tekintette magát, és mint fogalmazott, csak azért indult, hogy az átala preferált törekvések nagyobb nyilvánosságot kapjanak.

A zöldek két jelölttel indulnak a csatába: egyikük José Bové, francia globalizáció-ellenes korábbi agrártermelő, a másik Ska Keller, német zöldpárti EP-képviselő. Az Egyesült Baloldal a görög Alekszisz Ciprászt indítja (a Syryza párt vezetőjét).

A nagyobb pártok közül egyedül a brit konzervatívokat is a soraik közt tudó Európai Konzervatívok és Reformerek nem állítottak jelöltet, így is jelezve azt, hogy nem értenek egyet az új jelölési rendszerrel.

Jóllehet a Lisszaboni Szerződésből ez közvetlenül nem következik, azonban az állam- és kormányfőkre nagy nyomás hárul, hogy annak a pártnak a csúcsjelöltjét jelöljék majd az Európai Bizottság elnökének (minősített többséggel), amelyik a legtöbb helyet szerzi meg a következő Európai Parlamentben. A szerződés ugyanakkor nem fogalmaz ilyen egyértelműen, és csupán arról rendelkezik, hogy az Európai Tanácsnak a választások eredményeinek figyelembe vételével kell jelölnie valakit a posztra. Ez elvileg a legtöbb szavazatot összegyűjtő párt jelöltje lehet, de van egy olyan értelmezés is, miszerint az lehet a befutó, aki egy parlamenti többséget lesz képes összehozni a választások után.

A szocialisták vezetnek

Sokáig tartotta magát az a feltételezés, hogy a majdani néppárti jelöltnek lehet a legtöbb esélye arra, hogy Barrosót válthassa majd a Bizottság élén, lévén a mai európai parlamenti erőviszonyok szerint a néppárt meglehetős túlsúlyban van, jóllehet, abszolút többséggel nem bír.

A jelek szerint a válság kezdi módosítani a választói reflexeket, és a brüsszeli Pollwatch egyik közelmúltbeli felmérése már enyhe relatív többséget – 29 százalékos részarányt – becsült a szocialista-demokrata pártcsoportnak, (221 képviselői hely a 751-ből, 27 honatyával több a jelenleginél). A néppárt eszerint 27 százalékkal (202 képviselői hellyel) rendelkezne (a mostani 274 helyett).