Az október eleji 35-ről 30 százalékra csökkent a kormánypárt tábora, de az ellenzék a leszakadókból nem sokat profitált. A kormányban csalódottak az úgynevezett bizonytalanok táborát gyarapítják, amely 31-ről 35 százalékosra nőtt – derült ki a november első felében végzett Ipsos felmérésből.

Az önkormányzati választások és az elmúlt hetek tüntetéseket kiváltó belpolitikai eseményei mozdították meg a pártpreferenciákat az Ipsos szerint. Főként fiatalok és középkorúak ábrándultak ki a kormánypártból. Az LMP a negyedik legerősebb politikai erővé vált.

Csökkent az elmúlt hónapban a Fidesz tábora, és érzékelhetően bővült a bizonytalanok csoportja – állapította meg novemberi elemzésében az Ipsos. A közvéleménykutató november első felében, az ország felnőtt lakossága körében végezte el a közvélemény-kutatást. Közölték: a Fidesz az elmúlt egy hónapban annyi szavazót veszített el, mint amennyit a parlamenti választások óta összegyűjtött.

Csak a Jobbik és az LMP erősödött kicsit

Ebből a visszaesésből az ellenzéki pártok keveset profitáltak, csak a Jobbiknak és az LMP-nek emelkedett a támogatottsága kissé, 1-1 százalékponttal: az előbbi a múltkori 12-ről 13-ra, az utóbbi 3-ról 4 százalékra bővítette táborát. A baloldali ellenzéki pártok hívei valamivel, 1-1 százalékponttal kevesebben lettek: az MSZP mögé 11 százalék sorakozik fel, a DK és – az ebben a formában utoljára mért – Együtt-PM 2-2 százalékra számíthat.

A politikailag passzívak, bizonytalanok csoportja érzékelhetően bővült: 31-ről 35 százalékra – mérte az Ipsos.

A cég adatai szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 48 százalékon áll, az elmúlt egy hónapban 7 százalékpontot veszítettek, de előnyük így is tetemes.

Amíg a Jobbik és az MSZP az összes választókorú körében szoros versenyt fut, addig ebben az aktív körben egyértelmű a jobboldali párt előnye. Az Ipsos szerint Jobbiknak sokkal nagyobb az aktivitási szintje, mint a szocialistáknak, és ennek következménye, hogy a biztos pártválasztók 21 százaléka voksolna a Jobbikra, 15 százaléka az MSZP-re. Az LMP 6 százalékos, az Együtt-PM és a DK 2 százalékos.

Kik ábrándultak ki a Fideszből?

"Az önkormányzati választások és az elmúlt hetek tüntetéseket kiváltó belpolitikai eseményei megmozdították a pártpreferenciákat, de ez javarészt csak a Fidesz szavazóvesztésében és ezzel párhuzamosan a pártoktól távolságot tartók arányának növekedésében érhető tetten" – közölte az Ipsos.

Elemzése szerint a kormánypártot elhagyók főképpen a fiatalok, a középkorúak, a középrétegek, a 10 ezer fő alatti városok lakói között találhatók. Ezek olyan társadalmi közegek, amelyekben a Fidesz kimagaslóan jól szerepelt az idei három választáson. Az itt, a párt támogatói derékhadát jelentő rétegekben elszenvedett 10-12 százalékpontnyi visszaesések következtében némileg megváltozott a Fidesz-tábor társadalmi karaktere, nagyon szokatlan például az, hogy az életkor emelkedésével egyre nagyobb a párt támogatottsága – írta az Ipsos.

A 30 év alattiak körében 24, az ezt követő, 50 évesekig terjedő korosztályban 29 százalék – mindkét csoportban a Jobbik áll a második helyen. Az 50-65 év közöttiek 33, a náluk idősebbek 37 százaléka fideszes – ezekben a kategóriákban az MSZP követi a kormánypártot. Az is új fejlemény – áll az összegzésben –, hogy a Fidesz régóta megfigyelhető iskolázottság szerinti viszonylag egyenletes beágyazottsága eltűnt. Az alacsony és magas képzettségűek körében az átlagosnál jóval nagyobb támogatottságot élvez (36-38 százalék körülit), míg a szakmunkás végzettségűek és érettségizettek között sokkal kisebbet (23-24 százalék körülit).

A cég novemberi elemzése szerint azzal, hogy az LMP-sek valamivel többen lettek és a megszokottnál nagyobb az aktivitási szintjük, most egyértelműen a negyedik legerősebb politikai erőnek számítanak. Ez új, a korábbinál kedvezőbb helyzet az ökopárt számára, hiszen az idei év közvélemény-kutatásaiban mindvégig az Együtt-PM-mel és a DK-val azonos méretű táboruk volt – állapította meg az Ipsos.