Hivatalosan is bekerült szerdán a brit EU-tagság sorsáról döntő népszavazás törvénytervezete a konzervatív párti brit kormány idei törvényalkotási programjába.

A Konzervatív Párt megnyerte a május 7-ei parlamenti választásokat, és II. Erzsébet királynő szerdán ismertette a Lordok Házában az új kormány főbb törvénytervezeteit. A 89 esztendős uralkodó által felolvasott kéttucatnyi jogszabálytervezet között szerepelt a brit EU-tagság jövőjéről szóló népszavazás törvényjavaslata is.

A tervezet elfogadása biztosra vehető, mivel a minap a legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt is jelezte, hogy megszavazza a referendum törvényjavaslatát.   

Cameron 2 éve megígérte

David Cameron miniszterelnök két éve jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt az idei választások után kormányon marad, 2017 végéig népszavazást tartanak arról, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon-e.

A királynő által szerdán ismertetett kormányprogram ezt hivatalosan megerősítette, azzal a szándékkal együtt, hogy a referendum előtt a brit kormány újratárgyalja Nagy-Britannia és az Európai Unió viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna. 

A brit kormány emellett ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. London ennek alapján gyakorlatilag azt szeretné elérni, hogy az EU-tagállamok a mostani uniós szerződésekben szereplő, legfeljebb hétévi átmeneti időszaknál hosszabb ideig is korlátozhassák az újonnan csatlakozó országok munkavállalóinak bevándorlását.

Vétóval fenyegetőznek

Cameron nemrégiben, egy üzleti rendezvényen felszólalva alig burkolt utalást tett arra is, hogy ha Brüsszel ehhez nem járul hozzá, a brit kormány megvétózhatja a további EU-bővítéseket. A brit miniszterelnök kijelentette: az új tagállamok felvételéhez egyhangú határozat szükséges, és ez "tökéletes helyzetbe" hozza Nagy-Britanniát ahhoz, hogy az átmeneti korlátozások szabályozásának módosítását célzó szándékát a jövőbeni bővítési döntések esetében érvényesíteni tudja.

Az egyelőre nem ismert, hogy a szerdán hivatalos kormányprogrammá vált EU-referendum szavazólapján pontosan hogy hangzik majd a kérdés, de a BBC-hez és a Financial Times című gazdasági napilaphoz kiszivárgott értesülések alapján a választóknak valószínűleg arra kell majd igennel vagy nemmel válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja "maradjon-e". Egy korábbi képviselői indítvány szerint a kérdés úgy hangzott volna, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja "legyen-e", de a brit választási bizottság a Financial Times szerdai értesülése szerint ezt félreérthetőnek találta, mivel a testület érvelése szerint nem mindenki tudja feltétlenül, hogy az ország már az EU tagja.

Nagy-Britannia 1973. január 1-jén, a konzervatív párti Edward Heath miniszterelnöksége idején csatlakozott az Európai Unió akkori elődszervezetéhez, az EGK-hoz. A brit csatlakozási egyezményt 1975-ben egy utólagos népszavazás megerősítette; a választók akkor több mint kétharmados többséggel mondtak igent a bennmaradásra. A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov legutóbbi felmérése szerint jelenleg a britek 45 százaléka voksolna a maradásra, és 33 százalék támogatná Nagy-Britannia távozását az EU-ból.

Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértőinek szerdai előrejelzése szerint a brit kormány nem várja meg a 2017 végében megjelölt határidőt az EU-tagsági népszavazással. A ház a legvalószínűbbnek azt tartja, hogy a referendumot már 2016 második felének elején megtartják, mivel ezzel minimálisra csökkenthetők a bizonytalanságból az üzleti beruházásokra háruló negatív hatások, emellett így elkerülhető, hogy a brit referendum "összeakadjon" a 2017-ben esedékes franciaországi és németországi választásokkal.