Egy hét alatt majdnem 60 ezer menekült kelt át Szlovénián, hogy aztán Ausztrián át eljusson Németországba.

A Görögország felől érkező tömegek fogadása mostanra meghaladja az útba eső államok teherbírását, uniós segítséget kérnek.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet azt mondja, majdnem 10 ezer szíriai, afgán, pakisztáni, iraki menekült éri el nap, mint nap a görög szigeteket.

A bolgár, a román és a szerb kormányfő szombaton abban állapodtak meg, hogy csak addig fogadják a menekülteket, amíg Ausztria és Németország is ezt teszi.

A vasárnapi brüsszeli egyeztetésen azt javasolják majd, hogy az érintett, egymással szomszédos államok külön megállapodást kössenek a menekültek továbbengedéséről.

Azt is szeretnék elérni, hogy a külső határokat védő uniós ügynökség, a Frontex szálljon be az elautasított menedékkérők kitoloncolásába, hogy a folyamat felgyorsuljon.

Az Európai Tanács elnöke arról beszélt szombaton Hágában, hogy az Unió mérsékelt, centrista vezetésének nincs fontosabb feladata most, mint helyreállítani a szövetség külső határainak biztonságát. Nem azért, hogy Európát egyfajta erőddé változtassa, hanem épp azért, hogy képes legyen kiállni az alapvető értékek: a szolidaritás, a szabadság és a nyitottság mellett. Ez az egyetlen lehetősége arra, hogy megállítsa a hatalomra törő radikálisokat Európában – mondta az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk szombaton Hágában.

Vasárnap az Unió keleti határán fekvő államok, a velük szomszédos országok, illetve Németország és Ausztria tárgyalnak Brüsszelben a menekültek fogadásának és befogadásának lehetőségeiről, az uniós segítségnyújtás halaszthatatlanságáról az Európai Bizottság elnökének meghívására.

Tizenhat pontos javaslatról egyeztetnek a miniszterelnökök

Vasárnap délután Brüsszelben, az Európai Bizottság épületében kezdődik az a "vezetői találkozó", amelyen a nyugat-balkáni migráció által érintett országok vezetői vesznek részt. Az MTI birtokába jutott az a 16 pontos javaslat, amelyet Jean-Claude Juncker terjesztett elő a miniszterelnököknek.

A dokumentum szerint pusztán nemzeti intézkedésekkel nem lehet megoldani a problémát, csak "a határokon átnyúló, határozott, európai szellemiségű, a nemzeti, regionális és helyi hatóságok pragmatikus együttműködésén alapuló, közös megközelítés" vezethet eredményre.

A javaslat olyan triviálisnak tűnő megállapításokat is tartalmaz, amelyek ugyanakkor jól tükrözik, hogy mennyire elmérgesedett a diplomácia viszony egyes országok között. "Az érintett országoknak szóba kell állniuk egymással, a szomszédoknak együtt kell működniük" - állapítja meg például a 16 pontos tervezet.

A javaslat kimondja, azért van szükség gyors intézkedésre, hogy ne alakuljon ki humanitárius katasztrófa. Azt is tartalmazza, hogy a menedékkérőket a nyugat-balkáni útvonal mentén végig emberséges bánásmódban kell részesíteni, viszont azokat, akik nem jogosultak menekültstátusra, mielőbb haza kell küldeni.

A 16 pont értelmében a kormányfők 24 órán belül kineveznek egy kapcsolattartó személyt, aki segíti az információcserét és a koordinációt. Emellett a vezetők kötelezettséget vállalnak arra, hogy növelik országaik befogadóképességét és felveszik a kapcsolatot nemzetközi pénzügyi intézményekkel ezen erőfeszítéseik finanszírozása érdekében.

A szövegtervezet értelmében az országok "biztosítják a teljes kapacitást" az érkezők regisztrálásához, valamint a kapcsolattartókon keresztül értesítik egymást az érkező migránsok számáról. A dokumentum szerint az érintett országok felhagynak azzal a gyakorlattal, hogy segítik a migránsok utazását egy másik ország határához, ha abba a kérdéses állam nem egyezett bele.

"Elfogadhatatlan a menekültek egy szomszédos országba való továbbszállításának politikája" - mondja ki a nyilatkozattervezet.

A dokumentum azt is tartalmazza, hogy azonnal neki kell látni a határellenőrzés hatékonyabbá tételének, és az együttműködésnek ezen a téren. Megerősíti a dokumentum azt is, hogy megtagadható a belépés azoktól, akik a határra érkezve nem óhajtanak menekültstátust kérni. A 16 pont szerint az érintett országok minden rendelkezésre álló kommunikációs eszközt felhasználnak, hogy tájékoztassák a migránsokat jogaikról és kötelességeikről, s ebben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának segítségét is kérik.

A javaslat utolsó pontja, hogy a kapcsolattartók segítségével az Európai Bizottság heti rendszerességgel ellenőrzi a vállalások teljesítését.