NotMyPresident (Nem az én elnököm – szerk. megj.) hashtag alatt terjed a Twitteren egy olyan levél, amely - az utolsó szalmaszálba kapaszkodva – talán az utolsó lehetőséget nyújtaná a Trump-ellenes tábornak arra, hogy megakadályozza a megválasztott republikánus elnök 2017. január 20-i beiktatását.

A kezdeményezők arra alapozzák számításaikat, hogy az amerikai választási rendszer szerint a szövetségi államok a lakosság számának függvényében küldenek úgynevezett elektorokat az 538 tagú elektori kollégiumba. Ez a testület december 19-én küldi el az elektorok szavazatát Washingtonba, hogy formálisan is megválassza elnöknek Donald Trumpot.

Vagy mégsem?

A NotMyPresident demokrata gerillacsoport arra hívja fel a figyelmet, hogy az alábbi 21 szövetségi államban nincs érvényben olyan jogszabály, amely arra kötelezné az itteni 166 elektort, hogy az államban nyertes jelöltre szavazzon az elektori kollégiumban.

PSA: THE ELECTORAL COLLEGE DOESN'T VOTE UNTIL DECEMBER 19TH SPREAD THE WORD #NotMyPresident pic.twitter.com/36FstHOV8Q

— g (@ZQU4D) November 10, 2016

Számításaik szerint úgynevezett „hűtlen” elektorok gyűjtésével megfordítható a jelenlegi 306-232-es állás. Ehhez persze az kellene, hogy legalább 37 elektor „fegyvert fordítson” Trump és a Republikánus Párt ellen, ugyanis ezzel 269-re csökkenne Donald Trump elektorainak száma.

Az amúgy országos szinten több szavazatot kapó Hillary Clintonnak 38 elektort kellene átcsalogatnia a Trump-táborból ahhoz, hogy a megválasztásához szükséges 270 szavazata meglegyen. Ha teljes hátraarca nem is tudják rávenni az elméletileg hithű trumpista és republikánus elektorokat, arra viszont látnak esélyt, hogy közülük 37-et meggyőzzenek arról, hogy ne szavazzanak. Ez esetben egyik jelölt sem kapná meg a 270 elektori voksot és az elnök megválasztása a Kongresszus kezébe kerülne. Persze itt sem áll jól a Trump-ellenes tábor szénája, ugyanis a Republikánus Párt kedden fölényes győzelmet aratott.

Mi az elektori kollégium?

Az elektori kollégium jelenleg 538 elektorból álló testület, amely hivatalosan az USA elnökét választja meg. ​Valójában azonban az elektorok – nagyon ritka történelmi kivételektől eltekintve – valamennyi esetben az országosan megrendezett választásokon a választópolgárok leadott voksai alapján szavaznak az elnök személyéről, gyakorlatban döntési jogkörrel nem rendelkeznek. Két állam, Maine és Nebraska kivételével az összes tagállamban és Washington, D.C.-ben is „a győztes mindent visz” elve érvényesül, tehát az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Egy-egy állam elektorai államuk székhelyén gyűlnek össze decemberben, a hónap második szerdáját követő első hétfőn. Így tehát az elektori kollégium, mint testület valójában sohasem ülésezik együtt. Az elektori szavazatokat lepecsételve elküldik a szenátus elnökének (a mindenkori alelnöknek), aki a kongresszus januári üléséig megőrzi azokat.

Két-két, nyialtozataiban hűtlen elektorról már az amerikai sajtó is írt a november 8-i választások előtt. Két demokrata, Bernie Sanders keményvonalas támogatójának számító elektor jelezte, hogy amennyiben arra kerül sor, nem fog Hillary Clintora szavazni, s ugyancsak két republikánus elektor kétségeit fogalmazta meg Donald Trump felkészültségével kapcsolatban.

De a megválasztott republikánus elnök elgáncsolásához nem 2, hanem 37 hűtlen elektort kellene találjon a Trump-ellenes tábor a fentebb bemutatott 21 szövetségi államban.

Hogyan lesz valakiből elektor?

Az elektorokat jellemzően a pártok vagy/és az elnökjelöltek nevezik meg hónapokkal az elnökválasztás előtt. Általában olyan párttagokat szoktak küldeni az elektori kollégiumba, akiknek a lojaslitásához nem fér kétség. Amennyiben mégis átállna egy elektor, akkor természetesen vállalnia kellene a pártból való kizárást, és egyes szövetségi államokban büntetőeljárás is indulhat ellene.  

Pennsylvania állam létfontosságú volt az idei elnökválasztás kimenetele szempontjából, ugyanis Donald Trump győzni tudott a hagyományosan demokrata államban és ezzel megnyert 20 olyan elektori szavazatot, amit előzetesen mindenki Hillary Clintonnak adott volna.

A NotMyPresident gerillacsoport névlegesen is megszólította a pennsylnaviai republikánus elektorokat, arra kérve őket, hogy fordítsanak fegyvert. Erre azért is látunk kevés esélyt, mert – éppenséggel a hűtlenség elkerülése végett – Pennsylvania államban nem a párt, hanem maga az elnökjelölt, jelen esetben Donald Trump választotta ki elektorait a hozzá leglojálisabb emberek közül.

Volt már példa hűtlenségre?

Az amerikai elnökválasztások közel 240 éves történetében 157 alkalommal fordult elő, hogy egy elektor nem arra a jelöltre szavazott, akire őt a szövetségi állam felhatalmazta. Közel felük azért szavazott más jelöltre, mert az eredetileg megnevezett személy az elektori kollégium összeülése előtt meghalt, 3-an tartózkodtak, 82-en személyes vagy lelkiismereti okokra hivatkozva átszavaztak. Amit viszont fontos megjegyezni, hogy ezek a pálfordulások egyetlen esetben sem változtatták meg a választások kimenetelét.

Az utolsó hűtlenségre a 2000-es elnökválasztás alkalmával került sor, amikor egy meg nem nevezett Minnesota-i elektor, aki a demokrata John Kerry elnökjelöltnek és John Edwards alelnökjelöltnek volt elkötelezve – vélhetően tévedésből – megfordította a jelölteket és Edwards nevét dobta be az elnöki urnába és Kerry-jét az alelnökibe. A baki miatt módosították a minnesotai alaptörvényt, amely most már előírja, hogy az elektoroknak nyilvánosan kell szavazniuk és érvénytelennek számítanak azok a szavazatok, amelyeket nem az elektor megbízójára adnak le.