Fontos ügyeket tárgyalnak a csütörtöki EU-csúcson
Elsősorban az Európát érintő migrációs válság, a védelempolitika és a gazdaság kérdéseit vitatják meg csütörtöki csúcstalálkozójukon az Európai Unió állam- és kormányfői Brüsszelben.
A szokásos kétnapos csúcstalálkozó helyett ezúttal csak csütörtökön ülnek majd össze az uniós vezetők. A munkaebéd napirendjének első helyén a migráció kérdése szerepel, a résztvevők a tervek szerint áttekintik az EU és Törökország között márciusban létrejött megállapodás végrehajtását, értékelik a bizonyos afrikai országokkal kötött egyezmények terén elért eredményeket és meghatározzák a további munka irányát, illetve megvitatják a közös menekültügyi rendszer reformjának kérdését és azt, hogy a jövőben miként alkalmazzák a felelősségvállalás és a szolidaritás elvét.
A huszonnyolc tagállami vezető ezt követően a szíriai polgárháborúról és az abban való orosz részvételről, illetve az Ukrajnával kötött társulási megállapodásról szóló határozattervezetről fog egyeztetni, amely az egyezmény ratifikációját hivatott elősegíteni.
Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár emellett beszámol majd az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások végrehajtásának jelenlegi állásáról.
A délutáni munkaülésen az állam- és kormányfők áttérnek a biztonság- és védelempolitika témájára. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében hangsúlyozta, ezen a területen az európaiaknak az eddiginél nagyobb felelősséget kell vállalniuk, a cél az európai biztonság megerősítése és az állampolgárok védelmének javítása. Hozzátette, fokozni kell a beruházásokat és javítani kell az egymással, illetve a partnerekkel folytatott együttműködést.
Az ülés elején Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is részt vesz, akivel értékelik az EU és a NATO júliusi együttes nyilatkozata alapján kidolgozott közös javaslatok végrehajtását. A következő napirendi pont a gazdaság és a társadalmi fejlődés kérdése: ezzel kapcsolatban áttekintik majd az Európai Stratégiai Beruházási Alap kiterjesztésére vonatkozó javaslatot, az egységes piaci stratégiákat, a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem állását.
Az Európai Központi Bank elnöke megosztja a résztvevőkkel a gazdasági fellendüléssel és kilátásokkal kapcsolatos meglátásait. A munkavacsorán már csak az Egyesült Királyság európai uniós kilépése (Brexit) után bennmaradó huszonhét tagállam vezetői vesznek majd részt, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a kiválási folyamatról egyeztessenek.
Mint Donald Tusk a meghívólevelében írta, a cél az, hogy "megállapodásra jussunk belső szervezeti rendünkről és eljárásainkról, és ily módon készen álljunk a Brexit-tárgyalásokra". A brit lakosság többsége idén júniusban népszavazáson döntött arról, hogy országuk lépjen ki az unióból; az erről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg, így az Egyesült Királyság hivatalosan még teljes jogú tagja az uniónak. Theresa May brit kormányfő jövő tavaszra ígéri a kilépési tárgyalások megkezdését.
- 34960 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34963 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34963 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34964 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34965 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34966 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni