Brexit: hosszabbítást kér a Brit Kereskedelmi Kamara
A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) szerint meg kell hosszabbítani a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó majdani tárgyalásokat, ha a tárgyalássorozat végéig nem sikerül kereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval.
A brit üzleti szektor érdekképviseleti szervezetének átfogó jelentése szerint az üzleti vállalkozások számára az ideális megoldás az lenne, ha a Lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválása, vagyis a hivatalos kilépési folyamat elindítása utáni kétévi tárgyalási időtávlat végén egyszerre lehetne egyezményt kötni a kilépés általános feltételeiről és az unióval kialakítandó jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokról.
Ha azonban ez nem bizonyulna lehetségesnek, akkor Nagy-Britanniának kérnie kellene a tárgyalási időszak meghosszabbítását, annak érdekében, hogy mindkét megállapodást egy időben lehessen aláírni – áll a kamarai szervezet keddi állásfoglalásában.Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy Nagy-Britannia a jelenlegi távlati menetrendben szereplő legkésőbbi időpontnál, vagyis 2019 tavaszánál később lépne ki az Európai Unióból.
Theresa May brit miniszterelnök tervei szerint London március végéig bejelenti az 50. cikkely aktiválását, onnantól két évig folyhatnak a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről. Ez az időkeret meghosszabbítható, de csak akkor, ha az összes többi EU-tagország ezt egyhangúlag jóváhagyja.
A brit kormány a múlt hónapban ismertette a Brexit-tárgyalások tervezett stratégiáját részletező Fehér könyvet. A 77 oldalas tanulmány egyik leglényegesebb eleme az, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, de „nagyratörő és átfogó” szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére törekszik az unióval.
Ha azonban a kétévi tárgyalási folyamat végén nem lesz kereskedelmi megállapodás az EU-val, akkor az unióval folytatott brit kereskedelem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámokat is jelentene a jelenleg akadálymentes kétoldalú kereskedelemben. E lehetőség kockázataira a brit üzleti szektor már eddig is több felhívásban figyelmeztette a kormányt.
A kamarai szövetség keddi jelentése előtt a Brit Iparszövetség (CBI), a feldolgozószektor vállalati szövetsége (EEF), a brit technológiai szektor cégeit képviselő techUK, valamint a világ legnagyobb globális üzleti érdekképviseleti szervezete, az International Chamber of Commerce (ICC) brit tagozatának vezetői tettek közzé közös nyílt levelet, hangsúlyozva: szabadkereskedelmi megállapodás nélkül, a WTO-szabályok alapján az EU-piacra irányuló, jelenleg vámmentes brit áruexport 90 százalékát terhelhetik vámok a brit EU-tagság megszűnése után.
A felhívás szerint ez például a brit élelmiszeriparnak 20 százalékos, a brit autóiparnak 10 százalékos, gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan költségtöbbletet jelentene, ami súlyos és tartós károkat okozna a brit gazdaságnak.
- 34234 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34236 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34237 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34238 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34239 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34240 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni