Nincs meglepetés, Donald Tusk maradt az Európai Tanács elnöke
A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban – jelentették be csütörtökön Brüsszelben, röviddel az állam- és kormányfők tanácskozásának megkezdése után.
Az elemzők szinte biztosra vették Tusk újraválasztását annak ellenére is, hogy a lengyel kormány nemrégiben váratlanul bejelentette, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére. A posztért így két lengyel jelölt csapott össze, de a teljesen esélytelennek tartott Saryusz-Wolski csütörtökön végül visszalépett.
A szavazáson a huszonnyolc tagállami vezető közül huszonheten Tusk mellett tették le a voksukat, egyedül Beata Szydlo lengyel miniszterelnök nem támogatta az eddigi elnök újraválasztását. „Köszönöm a szurkolást és az őszinte támogatást, segített” – írta a Twitteren Tusk a voksolást követően.
Grateful for trust & positive assessment by #EUCO. I will do my best to make the EU better.
— Donald Tusk (@eucopresident) 9 March 2017
A liberális konzervatív pártállású volt lengyel kormányfő 2014. december 1-től tölti be a testület elnöki tisztségét, amely posztot az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.
Az Európai Tanács elnökéről a korábbi három alkalommal egyhangúlag döntöttek az uniós vezetők, nem is volt szavazás. Az elnök megválasztásához azonban jogilag nincs szükség egyhangú döntésre, mindössze arra, hogy a vezetők legalább 72 százaléka megszavazza valamelyik jelöltet, továbbá a támogató kormányfők által képviselt országok lakossága kitegye a teljes uniós népesség minimum 65 százalékát.
Beata Szydlo lengyel kormányfő szerint a szavazás veszélyes precedenst teremt, azzal aláásták az EU alapelveit, amelyek értelmében minden véleményt tiszteletben kell tartani. A Tusk újraválasztása körül kirobbant botrányra sajtóhírek szerint az lehet a magyarázat, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett komoly személyes ellentétek jellemzik Donald Tusk és a jelenlegi lengyel kormánypártot, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) vezető Jaroslaw Kaczynski kapcsolatát.
Utóbbi a németek jelöltjének tekinti Tuskot, akit korábban a 2010-es szmolenszki légikatasztrófáért is felelőssé tett. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülés előtt kijelentette, nagyon jól tudott együtt dolgozni Donald Tuskkal, ezért szeretné, hogy továbbra is ő legyen az Európai Tanács elnöke. Hasonló véleményének adott hangot Angela Merkel német kancellár, Mark Rutte holland miniszterelnök és Joseph Muscat, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Málta kormányfője is.
Francois Hollande francia elnök pedig azt mondta: „Nem tudom megérteni, hogy állhat vele szemben egy ország, különösen a jelen körülmények között, amikor fenyegető veszélyekkel néz szemben Európa”.
Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlament frakcióvezetője szerint csak az elszigeteltségét fokozza a lengyel kormány azzal, hogy pusztán belpolitikai célokból akadályozni próbálta Tusk újraválasztását. Donald Tusk kiváló munkát végzett az elmúlt két és fél évben a testület élén, sikerrel hangolta össze a tagállamok érdekeit és jelenítette meg a közép- és kelet-európai országok véleményét Brüsszelben – vélekedett a konzervatív erőket összefogó pártcsalád frakcióvezetője.
- 34944 órája
NBA: Stephen Curryt nézni egy sima edzésen is élmény (VIDEÓ) - 34946 órája
Kiváltságokkal jár majd a koronavírus elleni oltás beadatása? - 34946 órája
Férfi kézi BL: vesztes finálék után végre győzni szeretne a Telekom Veszprém - 34947 órája
Megkéselte a szomszédja, mert túl hangosan horkolt - 34949 órája
Ilyen igazolást kapunk a koronavírus elleni oltás után - 34949 órája
„Imádkozz, és törekedj a jóságra” – így nevelte fel hét gyermekét a 101 éves, székelyföldi Marcsa néni