350 ezren tüntetnek Barcelonában Spanyolország egységéért, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazást követően, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában.

„Elég! Nyerjük vissza a józanságot!” – ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet, hogy hangot adjon a „csendes többségnek”, azoknak, akik ellenezték a népszavazást, nem támogatják a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vettek részt a múlt heti referendumon.

A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és uniós zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogókat, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.

„Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!”, „Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!” – skandálta a tömeg, a transzparenseken egyebek mellett a „Béke”, és az „Együtt vagyunk erősek” feliratok tűntek fel.

Voltak, akik a katalán elnökre utalva azt kiabálták: „Börtönbe Puigdemonttal!”, mások a tüntetést biztosító katalán rendőröket bírálták: „Nem a mi rendőrségünk” – skandálták. Akadt, aki árulónak nevezte őket, amiért a népszavazás előtt nem zárták le a szavazóhelyiségeket, noha arra bírói utasításuk volt.

A felvonulást megelőzően néhány százan demonstráltak a spanyol csendőrség helyi kaszárnyája előtt is, hogy támogatásukat fejezzék ki a spanyol hatóságoknak.

350 ezren tüntetnek

Az SCC szervezésében a tüntetésre mintegy 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több százezer felvonulóról beszélt,  a városi rendőrség által közölt információk szerint mintegy 350 ezren vonultak fel.

Az irodalmi Nobel-díjas perui író is felszólalt

„Sokkal több kell mint egy puccsista összeesküvés, hogy felszámolják azt, ami 500 év történelme során épült. Itt vagyunk, békés állampolgárok, és hiszünk az együttélésében, és a szabadságban. Meg fogjuk mutatni a függetlenségpárti kisebbségnek, hogy Spanyolország egy modern ország” – fogalmazott felszólalásában Mario Vargas Llosa, Spanyolországban élő irodalmi Nobel-díjas perui író, aki beszéde elején szólt a nacionalista szenvedély káros hatásáról, amely megtöltötte Európa és a világ történelmét vérrel, háborúval.

„Nem akarjuk, hogy a bankok és a vállalatok elmenjenek, mintha egy pestis sújtotta középkori város lenne” – jelentette ki, hangsúlyozva: azt akarják, hogy a cégek térjenek vissza Katalóniába, az legyen Spanyolország ipari központja, fejlődésének mozgatója, és legyen Spanyolország kulturális centruma is, ahogy korábban.

Josep Borrell, az Európai Parlament volt elnöke, egykori szocialista katalán politikus uniós zászlót tartva kezében mondta el beszédét, hangsúlyozva: azon a béke és együttélés csillagai láthatók. Mint mondta, az egybegyűltek azért vannak itt, hogy elmondják a világnak: nem úgy gondolkoznak, mint a nacionalisták, de attól még ők is legalább annyira katalánok. Mostantól tennünk kell azért, hogy minden katalán hangja egyformán szóljon – jelentette ki, hozzátéve: mindannyian kicsit hibásak azért, hogy túl sokáig hallgattak.

Bírálta Oriol Junquerast, a katalán kormány gazdasági tanácsosát, amiért megtéveszti a katalánokat, és úgy vélte, az, amit véd, ellentétes az európai eszménnyel, ami nem más, mint a törvény és a szolidaritás. Katalónia nem egy gyarmat, nem egy elfoglalt ország, és nem olyan, mint Litvánia, Koszovó, vagy Algéria – hangsúlyozta beszéde végén Josep Borrell.

A tüntetésen képviseltették magukat a katalán parlament ellenzéki pártjai, akik a menet élén haladtak. Albert Rivera, a legnagyobb ellenzéki frakciót adó Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke újságíróknak nyilatkozva azt mondta: ez történelmi nap Barcelonában, és az utca mindenkié. Xavier García Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) katalán elnöke hangsúlyozta: ez a felvonulás azt jelenti, hogy a katalán elnök nem beszélhet minden katalán nevében.

A katalán kormány által közzétett hivatalos végeredmény szerint múlt vasárnap a választásra jogosultak 43 százaléka szavazott a referendumon, több mint 91 százalékuk támogatta az elszakadást Spanyolországtól. Ennek alapján a katalán vezetés azt tervezi, hogy kinyilvánítja az autonóm közösség függetlenségét.

Carles Puigdemont katalán elnök a héten a BBC-nek nyilatkozva azt mondta, hogy ez a jövő héten történhet meg. Kedden a katalán parlament rendkívüli ülést tart, amelynek jelenlegi egyetlen napirendi pontja az elnök politikai értékelője. A katalán ellenzéki pártok azonban attól tartanak, hogy az utolsó pillanatban módosítják a napirendet, és beterjesztik az elszakadásról szóló határozatot is.