A visegrádi négyek (V4) határozottan kiálltak az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése mellett szerdán Budapesten, a térség külügyminisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón. A nyugat-balkáni országok diplomáciavezetői egyöntetűen megerősítették csatlakozási szándékukat.

Teodor Meleșcanu külügyminiszter kiemelte: lényeges, hogy a Nyugat-Balkánon az egész politikai elit elkötelezett legyen a reformok mellett. Hozzátette: a nyugat-balkáni országoknak fel kell gyorsítaniuk a reformokat, hogy erős intézményeket hozzanak létre, mert ez vezethet el a térség felemelkedéséhez és európai integrációjához. Közölte: Románia támogatja az EU további bővítését, mivel ez az egyetlen mód, amellyel hozzájárulhatnak a nyugat-balkáni stabilitás és béke megerősítéséhez.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy minden uniós integrációs igyekezetet támogatni kell, a nyitott ajtók politikáját kell folytatni, és nem bezárkózni. Hozzátette, a német-lengyel megbékélés tapasztalatait készek megosztani más országokkal is. Azt is kiemelte, hogy az olyan veszélyhelyzetek, mint például az illegális migráció, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a radikalizáció nem ismernek határokat, ezért közösen kell beszélni róluk.

Ivan Korcok szlovák ügyvivő külügyminiszter kijelentette: a V4 vezető szerepet vállal a bővítés kérdésében, a téma nem kerülhet az EU érdeklődésének perifériájára. A visegrádi együttműködés tagállamai garantálják, hogy a nyugat-balkáni országok mindig Európa részei lesznek – tette hozzá, hangsúlyozva: az integrációs tárgyalások tempójának az érdemektől kell függnie, nem pedig „számszerűsítve” kell folyniuk a megbeszéléseknek.

Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes közölte: a V4 egyértelműen nyitottan áll a bővítés kérdéséhez, hiszen a Nyugat-Balkán nélkül sem az EU, sem a NATO nem lehet teljes. Hozzáfűzte, ösztönzik a regionális együttműködést a Nyugat-Balkánon, és jó, ha ezt a visegrádi együttműködés inspirálhatja.

A szerb diplomáciát vezető Ivica Dacic arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán az EU részévé akar válni, annak ellenére is, hogy az unióban fáradtság látszik az integrációt illetően, sőt a hosszú várakozás miatt a szerbek egy része sem hisz a tagságban. A nyugat-balkáni országok kapcsolatáról szólva megjegyezte: külföldön „jók vagyunk”, de „ha hazamegyünk, kezdünk vitatkozni”, e vitákat pedig gyakran az integráció akadályává alakítják. A szerb EU-csatlakozási folyamatról azt is mondta: az meglehetősen átpolitizált, mert azt nézik, hogyan haladnak előre a Koszovóval való párbeszédben.

Srdjan Darmanovic montenegrói külügyminiszter arról beszélt, hogy a V4 mindig is a sikeres együttműködés példája volt, és országa hálás az euroatlanti integrációhoz nyújtott támogatásért. Az EU Montenegróval eddig 28 tárgyalási fejezetet nyitott meg, hármat lezártak, és az év végéig további hármat szeretnének megnyitni – magyarázta. Úgy vélte, fontos napirenden tartani a csatlakozási tárgyalásokat, mert ez biztatást jelent az egész nyugat-balkáni térségnek. A montenegrói politikus üdvözölte, hogy Bulgária az EU soros elnökeként külön hangsúlyt kíván helyezni a bővítés ügyére.

Ditmir Bushati albán külügyminiszter elmondta: a nyugat-balkáni integrációs folyamatnak egyértelműnek és logikusnak kell lennie, azt nem befolyásolhatják az érzelmek, mert csak így lehet hatékony az integráció. Fontosak a reformok, amelyek a régió stabilitását is segítik, ahogyan a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is lényegesek – közölte.

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter üdvözölte, hogy a V4 napirendjén ilyen kiemelt helyet foglal el a Nyugat-Balkán ügye. Úgy látja, az EU biztonságosabb hely lenne, ha a Nyugat-Balkán a része lenne. A térség számára történelmi lehetőség a jelenlegi helyzet, ezt ki kell használni, és mindent megtesznek, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat – jelentette ki.

Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter közölte: a 2018 első félévében esedékes bolgár EU-elnökség prioritása a Nyugat-Balkán biztonsága, integrációja lesz. Hangsúlyozta, segíteni kell a térség országait a szükséges reformok végrehajtásában. Ha a nyugat-balkáni államok nem lesznek részei az EU-nak, az európai projekt nem lesz befejezett – mondta.

Behgjet Pacolli, Koszovó külügyminisztere megerősítette országa elkötelezettségét az európai integráció mellett, egyben megköszönte a V4-nek, hogy nagy igyekezettel támogatja a koszovói ügyet.

Josip Brkic, Bosznia-Hercegovina külügyminiszter-helyettese örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozó minden résztvevője elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációjával kapcsolatban. Szerinte ha az EU nem akarja gyorsabban integrálni a térséget, akkor „nagy problémának nézünk elébe mindkét oldalon”. A politikus reméli, hogy a bolgár EU-elnökség alatt országa EU-tagjelölti státuszba léphet.