Az Európa Tanács (ET) jelentése egy újabb nemzetközi jelzés arra, hogy az ukrajnai helyzet nemzetközi normákat sért - jelentette ki csütörtökön Strasbourgban Korodi Attila, az ET Közgyűlésének RMDSZ-es tagja.

„Bármilyen kisebbségnek joga van anyanyelvén tanulni, ezt nem lehet semmilyen reformmal felülírni. Az oktatási reform álcája alatt Ukrajna súlyosan diszkriminálja a kisebbséghez tartozó közösségeket, továbbá ennek a törvénynek a gyakorlatba ültetése mind amellett, hogy visszalépést jelentene a kisebbségi jogok tekintetében, ellentmond az ukrán alapokmánynak és a nemzetközi keretegyezményeknek és szerződéseknek is” – idézte az RMDSZ hírlevele a politikust.

Az Európa Tanács Közgyűlése sürgősségi eljárásban tárgyalta októberi ülésén az ukrajnai oktatási rendszer megreformálására kidolgozott törvény előírásait, amelyek jelentős mértékben visszaszorítják az anyanyelven történő oktatást. Mint ismeretes, az új ukrajnai oktatási törvény nagy nemzetközi ellenállást gerjesztett, többek között Magyarország és Románia is kifejtette elítélő álláspontját.

A közgyűlés csütörtökön elfogadott sürgősségi határozat szerint az ET elvárja, hogy Ukrajna hajtsa végre az elfogadott törvény módosítását a Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottság elvárásainak megfelelően.

Andres Herkel észt néppárti képviselő, a PACE jelentéstevője a vita során kijelentette, az új ukrán oktatási törvény nem teremt megfelelő egyensúlyt a nemzeti kisebbségek nyelve és az ország hivatalos nyelve között, a szabályozás ilyen formájában nagyban akadályozza a nemzeti kisebbségek anyanyelven történő tanítását.

Korodi Attila, az RMDSZ képviselője, az ET Közgyűlés tagja elmondta, a csütörtökön megszavazott jelentés egy újabb nemzetközi jelzés arra, hogy az ukrajnai helyzet nemzetközi normákat sért és ellentétes azzal az elvárásrendszerrel, amelyet az európai államok egymással és saját magukkal szemben mérvadónak kell tekintsenek a kisebbség jogok biztosítása terén.

A képviselő a jelentés vitáján hozzászólásában úgy értékelte, az Ukrajnában élő kisebbségekre a kievi törvényhozás nagy nyomást gyakorol azáltal, hogy veszélyezteti az anyanyelven történő oktatást, majd hozzátette: „romániai magyarként anyanyelvemen tanultam, és a román nyelvet is elsajátítottam egy magyar tannyelvű iskolában. Ukrajnának meg kell értenie, hogy nem foszthatja meg kisebbségeit attól a joguktól, hogy anyanyelven tanuljanak. Az ET által elfogadott jelentés egyértelművé teszi, hogy a Velencei Bizottság álláspontját Ukrajnának figyelembe kell vennie és egyensúlyt kell teremtenie a kisebbségi és regionális nyelvek védelme és az ukrán nyelv állami szerepe között.”

Korodi Attila továbbá elmondta, örvendetes, hogy Románia és Magyarország közösen lépett fel az Ukrajnában kialakult helyzet megoldása érdekében, és az RMDSZ szeptemberi kezdeményezésére is az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének romániai delegációja és Magyarország sürgősségi eljárásban kérte ennek a reformnak a megvitatását az októberi ülésszakban.