Kik lesznek az EPP és a PES csúcsjelöltjei az EB élére?


-A A+

Az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a 2019-es uniós tisztújítás során is - hangsúlyozta az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Szocialisták Pártja (PES) is az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozójának megkezdése előtt.

Közleményében a konzervatív erőket összefogó EPP elnöksége megerősítette elkötelezettségét a csúcsjelölti rendszer mellett, s felszólította az uniós tagországok állam- és kormányfőit, hogy támogassák az EU demokratikusabbá tételét célzó módszert. Bejelentették: az Európai Néppárt november 7-8-i helsinki kongresszusán "nyílt és átlátható módon" meg fogják választani saját listavezetőjüket.

A 2014-ben először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik a saját listavezetőiket, akiket az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelölnek, és az Európai Parlament a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként. Az ellenzők szerint az EP ezzel jogköröket bitorol el a tagállamoktól, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, és jelöltet a parlament választja meg. Az EPP a többi európai pártot is felszólította, hogy mielőbb válasszák meg listavezetőiet, ők pedig a lehető leghamarabb mutassák be elképzeléseiket. „A csúcsjelölti rendszer nem csak az unió demokratikusabbá tételéről szól, hanem arról is, hogy közelebb hozzuk az EU-t az állampolgárokhoz" - írták.

Ugyancsak pénteken a balközép pártokat tömörítő PES-hez tartozó állam- és kormányfők, politikai vezetők támogatásukról biztosították a csúcsjelölti rendszert. Szergej Sztanisev pártelnök hangsúlyozta: "nyílt, demokratikus és átlátható" módon fogják megválasztani listavezetőjüket. "Döntő fontosságúnak tartjuk az európai demokrácia szempontjából, hogy ne zárt ajtók mögött válasszák meg az Európai Bizottság következő elnökét" - közölte.

A csúcsjelölti rendszer alkalmazását számos tagállam határozottan ellenzi, az Európai Parlament azonban februári állásfoglalásában leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői. Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy 2019-ben egyfajta intézményi válság alakulhat ki az EU-ban, ha nem sikerül megállapodni a kérdésről, és ebben az esetben elképzelhető, hogy ki kell tolni a Jean-Claude Juncker elnök vezette bizottság mandátumát.







EZT OLVASTA MÁR?

X