Az uniós állam- és kormányfők nagy többsége ellenzi az úgynevezett csúcsjelölti rendszer automatikus alkalmazását, a jövő évi európai választások eredményétől függetlenül tervezik megnevezni jelöltjüket az Európai Bizottság elnöki posztjára - közölték bennfentes források a tagállami vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozóján.

A jelenleg is zajló ülés résztvevői közül többen is leszögezték, hogy ugyan az európai pártok megnevezhetik a saját listavezetőiket, az uniós vezetők „független döntése”, hogy kit jelölnek az Európai Bizottság elnöki tisztségére - mondták névtelenséget kérő európai tanácsi tisztségviselők.

Beszámolóik szerint a tanácskozáson teljességgel elvetették azon javaslatokat, melyek értelmében a képviselői helyek egy részét páneurópai listákról választanák meg 2019-ben az Európai Parlamentben (EP), de később, a 2024-es választások előtt még visszatérhetnek a kérdésre.

Az állam- és kormányfők ugyanakkor támogatásukról biztosították a tervezetet, amelynek keretében 751-ről 705-re csökkentenék az EP-képviselők számát az Egyesült Királyság tervezett uniós kilépése után.

Az illetékesek arról számoltak be, hogy az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnöki tisztségének összevonásáról szóló felvetést határozottan elutasították. Ezt állítólag Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke hozta fel a vitán, de komoly ellenállásba ütközött, támogatólag pedig senki nem lépett fel.A résztvevők az uniós biztosok számának esetleges jövőbeli csökkentését is elutasították. Nem mindenki szólalt fel, de aki igen, az nem támogatta az ötletet.

Az egyeztetés az intézményi kérdésekről véget ért, jelenleg a következő téma, a 2021 és 2027 közötti hétéves időszakra vonatkozó keretköltségvetés vitája zajlik.

Februári állásfoglalásában az Európai Parlament leszögezte: készek elutasítani azon jelölteket a bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői. Szakértők szerint 2019-ben egyfajta intézményi válság alakulhat ki az EU-ban, ha nem sikerül megállapodni a kérdésről.