Az Európai Parlament  képviselőinek száma 751-ről 705-re csökken azt követően, hogy az Egyesült Királyság kiválik az Európai Unióból. Románia egy mandátummal többet kap.

Az uniós parlament tájékoztatása szerint az 566 szavazattal támogatott, 94 ellenszavazat és 31 tartózkodás mellett elfogadott döntés alapján a Brexit következtében megüresedő 73 helyből 46 tartalékban marad, amelynek egy részét vagy az egészét az újonnan csatlakozó országok között osztják majd szét. A fennmaradó 27 volt brit képviselői helyet az aránytalanul kevés képviselővel rendelkező 14 tagállam között osztják szét.

Az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna. A többi uniós tagállam mandátumainak száma nem változik, Magyarország a 2019 májusában esedékes EP-választások után is 21 képviselői hellyel rendelkezne az Európai Parlamentben

A szöveg hangsúlyozza: az új elosztás csak az esetben lép életbe, ha az Egyesült Királyság kilép az EU-ból. Egyébként a Brexit-folyamat lezárultáig a jelenlegi létszámmal működik tovább a parlament. Az Európai Parlament új összetételét még jóvá kell hagynia a Brüsszelben június 28-29-én összeülő Európai Tanácsnak.

Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében az Európai Parlament mérete nem haladhatja meg a 750 fő plusz elnök létszámot, a képviseletnek azonban arányosan csökkenőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a parlamenti helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban zajló demográfiai folyamatokat. A tagállamonkénti minimum-létszám hat, és egy tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője.

Az európai uniós polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. Az Európai Parlamenttagjainak következő választását várhatóan 2019. május 23. és 26. között tartják. A választást a tanács hozzájárulásával kijelölt időpontok között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon. Az EP magyar képviselőinek megválasztásának időpontját a meghatározott időkereten belül a köztársasági elnök írja ki. Mivel a törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így jövő év május 26-án lehet a magyarországi választás.

Az EP tagjait 1979 óta választják közvetlenül. A 2014-es EP-választás előtt az európai pártok először jelentették be úgynevezett csúcsjelöltjeiket, vagyis, hogy a legtöbb mandátumot szerző párt indíthasson jelöltet, hogy ki legyen az ugyanabban az évben, ősszel hivatalba Európai Bizottság következő elnöke. A bizottság elnökének személyére az uniós alapszerződés értelmében az Európai Tanács tesz javaslatot, az EP választja meg, de a bizottság egészét az EP jóváhagyását követően az állam- illetve kormányfőkből álló Európai Tanács nevezi ki.