Hogyan lépett be az RTL Klub az internet világába három évvel ezelőtt? Milyen nehézségekbe ütköztek, végül hogyan tisztult le a kép számukra is? A Kolozsvári Magyar Napokon, a Kreatív Kolozsvár rendezvényén Szabó András Tibor digitálismédia-szakértő beszélt erről.

Szabó András Tibor, aki az RTL Magyarország digitális és fejlesztési igazgatóságának tagja volt 2015-től, csütörtökön beszélt a televíziócsatornáról, arról, hogy különböző termékeket hogyan és miért hoztak létre.

Mint mondta: 2015. szeptemberben, amikor eldőlt, hogy erősítenek a világhálón, nem volt tiszta számukra, hogy mit kezdjenek a digitális környezettel. Első lépésként stratégiai problémává emelték a digitalizációt, második lépésként azt kellett eldönteni, hogy az online levő nézőket – amennyiben van erre igényük – hogyan közelítik meg.

Szabó figyelmeztetett arra: a dilemma abban rejlett, hogy az RTL Klub nagyságrendekkel több összegekről szóló piacon mozog: Magyarországon a televíziós business 100 milliárd forintos, míg az online teljes bevétele 15 milliárd – így „nehéz volt komolyan venni” az utóbbit.

Amikor eldőlt, hogy belépnek az online piacra, azt kellett behatárolniuk, hogy kikkel versenyeznek. Az például egyértelmű volt, hogy a keresőkkel (pl. Google), közösségi oldalakkal (Facebook stb.) nem igazán lehet, viszont a videópiac alulfejlett volt az országban.

Azt próbálták felvázolni, hogy online milyen portfólióban gondolkodnak, és azt boncolgatták, hogy a televíziózással ellentétben a digitális piac sokszínű technológiáját hogyan használják fel. 2016 márciusában dőlt el, hogy megvásárolnák Magyarország második legnagyobb netes portfólióját, mert számos kedvező tartalmat megszerezhettek volna így – amelyik a nőket szólítja meg, hírtartalmakat szór, tabloid, gasztro területen erős. A Versenyhivatal azonban nem bólintott rá a sajtószabadság csorbítására hivatkozva – bár Szabó az előadásában sejtette: többről van szó a döntés mögött, nem ilyen jellegű racionális okai voltak ennek.

Az tehát eldőlt, hogy nem tudnak kilépni erre a piacra és az organikus fejlődés a járható út. Ezért el kellett határolniuk a különféle tartalmakat, amelyeket kínálhatnak. Míg a folyamat elején, 2015-ben még maguk sem tudták pontosan, hogy merre tovább, ez 2017-re letisztult. Megállapították, hogy melyek azok a tartalmak, amelyek csak teljes egészében értelmezhetőek és melyek fogyaszthatók különállóként is.

Fontos lépés volt az is, hogy bevezették a végtelen videó feedet, tulajdonképpen használva azt a már meglévő internetes szokást, hogy az emberek szeretnek csak úgy görgetni a telefonjukon.

Ezzel jelentősen megnőtt a nézettség, így később létrehozták a „még végtelenebb” és még rövidebb formákat, húsz másodperces blokkokat, amelyek szintén automatikusan indulnak és már beágyazhatók más platformokra is. A felület ugyanakkor perszonalizált, mindig az az érzésünk, hogy nekünk ajánl valamit az oldal, emellett pedig a videók menthetők, visszanézhetők – azaz hozzák az iparági standardokat.

Szabó beszélt arról is: a méréseik szerint a felhasználók 77 százaléka soha nem fizetett még online tartalomért, 9 százalék fizetett, de nem tervezi megismételni ezt. 7 százalék esetleg fizet még, és újabb 7 százalék az, akik fizetnek jelenleg is. „Ez Kelet-európai sajátosság, tehát nem lesz fizetéses az RTL Klub platformja” – fogalmazott a szakember.

Elmondta: három típusú platform létezik: a tartalom fókuszú, mint például a Netflix, a funkció fókuszú, mint a Dolce, DIGI stb. felülete, azaz „tévé extrákkal”, illetve a brand fókuszú, mint az RTL-é, azaz a már ismert névre ráépített platformé. Szabó figyelmeztetett: együtt kell élni a netezési szokásokkal és ezekre kell ráépíteni, ugyanakkor tiszta vízióra van szükség egy platform felépítésekor, különben úgy járunk, mint a Facebook – nekik ugyanis számos problémájuk abból fakad, hogy nem tudták pontosan, hogyan, kik rendezik majd a tartalmakat a felületen.