Bűnözősdit játszottak a filmfelvevőgép előtt a kolozsvári arisztokraták


-A A+

Tévedett, aki indiánkosztümben futkosó pajkos arisztokratákat képzelt Kolozsvár főterére Az apacsnő szerelme című 1913-as korai némafilm említésekor. A kolozsvári némafilmgyártás Janovics Jenő előtti időszakából származó filmszkeccsről, amelyet a város társadalmi elitje készített, Szebeni Zsuzsa színháztörténész osztott meg új információkat és fényképeket a 18. Filmtettfeszten, Kolozsváron.

A Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi fiókját vezető kutató hosszú ideje foglalkozik a nonkonformista kolozsvári arisztokrata, Szilvássy Carola történetével, színház iránti vonzalmával. Báró Bornemissza Elemér feleségének hagyatékát az Erdélyi Református Egyházkerület Gyűjtőlevéltára őrzi, itt még a gázszámlák is megvannak, fényképeket viszont alig talált, számolt be Szebeni Zsuzsa. Az érezhető fényképhiány szerencsés véletlen folytán pótlódott: egy gyergyószentmiklósi család adta át a kutatónak azt a fotóalbumot, amelynek tartalmát éppen Carola utasítására emeltek ki a hagyatékból a diakonissza nővérek. Ezek között film- és színháztörténeti kincs rejtőzött.

Szilvássy Carola gyerekkora óta vonzódott a színpadhoz és a történetek dramatizálásához, előadásai mély hatással voltak a mit sem sejtő nézőközönségre. Egykori játszótársa például így emlékezik vissza: „A színpad hátterét fákkal és ágakkal díszítettük, a fák némelyikéről csontok és állatkoponyák lógtak alá, amelyeket néhány nappal azelőtt gyűjtöttünk össze. (...) A koponya Hartner házitanítónk tulajdon feje volt. Szegénynek a színpad alatt kellett kuporognia, s csak a fejét dughatta ki egy lyukon. Nyaka köré tányércserepeket helyeztünk, így messziről úgy látszott, mintha a feje tényleg tányéron nyugodna. A jelenet olyan félelmetesnek hatott, hogy több cselédünk gyermeke, az előadás nézői, üvöltve hagyták el a szobát.”

Az életképek és amatőr színházi előadások népszerűek voltak a kolozsvári arisztokraták körében, előfordult, hogy Janovics Jenő színházában adták elő őket. Szilvássy Carola maga is többször színpadra lépett, sőt, rögtön Ibsen Nórájának címszerepével kezdte, az alakítást a korabeli sajtó nagyra értékelte. Ilyen kontextusban készült Az apacsnő szerelme, a Jótékony Nőegylet előadása Hetényi Elemér és báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola rendezésében.

Az előadás három felvonása közül az első és az utolsó a kor legfrissebb technikai újdonságát, a mozgóképet használta, ehhez budapesti szakembereket, Uher Ödönt és két operatőrét hívták segítségül, a felvételek többek között a Szamos-parton, a Sétatéren, a Státus-házaknál, a New York étteremben, a Bánffy-palotában és a főtéri templom előtt készültek.

Alvilágban megmártozó arisztokraták

A szerepjátékokkal szórakozó kolozsvári társadalmi elit tagjait a korabeli közvéleményt foglalkoztató szubkultúra, a Párizs külvárosaiban tanyázó, megfékezhetetlennek hitt alvilági figura ihlette meg. A nehezen pacifikálhatónak bélyegzett apacs indiánok (franciásan apache) nevét átvitt értelemben az ingyenélőkre, bűnözőkre használták. Mára már kikopott a köznyelvből, a huszadik század elején viszont gyakori karaktertípus volt az orfeumokban, táncot is elneveztek róla.Lehár Ferenc 1922-es A három grácia című operettjében csendül fel az Apacs dal, a következő fülledt refrénnel:

Ha megversz is imádlak én, te drága rossz apacslegény 
Csak üss meg, de tekints le rám, tiéd a hű apacsleány 
Bár ajkamon érzed a bűnt, csak csókolj, a bűn tova tűnt. 
Jöjj, ölelj nagyon, apacslegény, fojtsd a szíved belém!

A Szebeni Zsuzsa előadásában szereplő fényképek bizonyítják, hogy Szilvássy Carola nem csak rendezőasszisztensként vett részt Az apacsnő szerelmében, hanem a főszerepet is ő játszotta. Beállított műtermi felvételek kerültek elő, amelyen a szereplők élőképszerűen álltak be az „apacsokra” jellemző viseletben, sapkával, kendővel, igaz, arisztokratákhoz méltóan patyolat tisztán. Felbukkant egy portré is a fehérblúzos, kendős Szilvássy Caroláról, késsel a kezében, a korabeli divatnak megfelelően vékonyra retusált derékkal.A kültéri filmfelvételekről készült képkockák egyelőre nem kerültek elő, de az említett fényképalbumhoz hasonlóan bármikor felbukkanhatnak, Szebeni Zsuzsa legalábbis ebben reménykedik.








EZT OLVASTA MÁR?

X