Márton Áron szülőfalujában, Csíkszentdomokoson önkéntes munkával, helyi erőforrásokból nyitottak korszerű, interaktív múzeumot a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető püspök tiszteletére. Az Időutazó rovatunkban megjelent képválogatás kapcsán Lázár Csilla kurátort kérdeztük az újdonságokról.

A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum 2010-ben, Márton Áron halálának 30. évfordulóján jött létre, ennek felújított változata nyílt meg 2018 augusztusában. Mivel egészítették ki, mit változtattak nyolc év alatt?

Két szempontot tartottunk szem előtt a felújításnál: egyrészt a 2010 óta nyilvánosságra került fényképekből, dokumentumokból, kutatási eredményekből szerettünk volna megmutatni valamennyit, másrészt arra törekedtünk, hogy valamelyest interaktívabb, „felfedeztetőbb” legyen a tárlat. Az első szempontnak (a kiállított anyag bővítésének) határt szabott az, hogy a 2010-ben „belakott” mintegy 120 négyzetméternyi kiállítóteret nem lehetett növelni, de így is vannak új tartalmi elemek, amelyek miatt érdemes régebbi látogatóinknak is visszatérni.A múzeumról készült videón látszik, hogy igyekeztek korszerű, digitális eszközökkel ellátott kiállítást létrehozni. Mit mutatnak be interaktív módon?

A Márton Áron nevére a Szekuritáté által egykoron kiállított terjedelmes bűnvádi, és irdatlan mennyiségű megfigyelési iratanyagból „szemezgetve” például készítettünk Denisa Bodeanu történésszel közösen egy érintőképernyőn böngészhető adatbázist, némi magyarázattal kísérve. A CNSAS archívumában található Márton Áron-dossziék feldolgozása ugyan hosszabb ideje folyamatban van, de jelenleg ez a „leggazdagabb” (mintegy 100 dokumentumot megmutató), a nagyközönség számára elérhető gyűjtemény ebből az anyagból. A múzeum tárgyi anyaga is bővült, gazdagodott, ezeket a - 2010 után Domokosra került, adományozott - tárgyakat próbáltuk „rétegesen” elhelyezni, például egy 24 fiókos tárolóban, amit a látogató nyitogat, illetve egy fali szekrényben, ahol a (szintén nyitogatható) szekrényajtókat használtuk fel arra, hogy a tárgyakhoz kapcsolódó történeteket, fényképeket megjelenítsük. A második szempont, az interaktivitás főként a fiatalabb látogatók miatt fontos. A „kötelező” digitális elemek mellett készítettünk egy interaktív térképet, amelyen a látogatók elektromos kapcsolókat kapcsolgatva szerezhetnek ismereteket azokról a helyszínekről, ahol Márton Áron papként szolgált.Kikből állt az alkotócsapat, hogy zajlott a munkafolyamat?

Mind a létrehozás, mind a felújítás során fontos volt, hogy amennyiben lehet, helyi szakemberekkel, helyi erőforrásokból dolgozzunk. Az alapötletek sokszor csapatmunkában, „saját kútfőből”, valamint külföldön látott  kiállítási ötletek adaptációjából születtek. Illetve a Pinterest is a „jóbarátunk”, sok-sok kiállítási elem nézegetése, elemezgetése után született meg egy-egy (helyileg is kivitelezhetőnek ítélt) ötlet. Tövissi Zsolt építész nyolc évvel ezelőtt is, most is sokat és önkéntesen segített az egyedi terek és bútorok tervezésével. Az ő terveit helyi asztalos készítette el, Boros Sándor. A kiállítási anyagok szerkesztését és nyomtatását csíkszeredai cég, ráadásul egy „kicsi”, kevés alkalmazottal, de nagy lelkesedéssel és alapossággal dolgozó, a szokatlan megoldásokra is nyitott cég vállalta. Az installációk, elektromos eszközök beszerelését szintén helyi szakemberek, igazi „ezermesterek” végezték (Bálint Csaba és Bíró Andor). Még az érintőképernyőn futó alkalmazás is domokosi „kötődésű”: ugyan régóta az „erdélyi Szilícium-völgyben” él, de Domokoson született Boros Csongor, a programozónk. Látható a múzeumban egy animáció is, melyet Márton Áron egyik fiatalkori leveléből készítettünk, ennek „hangja” Bogdán Zsolt színművész, technikai kivitelezője Mihály László.Zágoni Balázs sokáig kutatott Márton Áront ábrázoló filmfelvételek után A püspök reggelije című, nemrég bemutatott dokumentumfilmjéhez, milyen mozgókép került elő a püspök későbbi időszakából, van-e esetleg valamilyen izgalmas, mesébe illő történet ezekkel kapcsolatban?

Tavaly kaptuk a hírt Daczó Katalin újságírótól, hogy mégiscsak van Márton Áronról jó minőségű, hetvenes évekbeli filmfelvétel, bár korábban senki nem talált rá. Zsigmond Zsolt, Franciaországban élő mérnökkel készített interjút Katalin egészen más témában, amikor a fiatalkori emlékek között előkerült az a bizonyos málnásfürdői esemény, amelynek kapcsán Zsigmond mérnök úr (aki már huszonévesen is ilyen irányú érdeklődéssel és kiváló technikai érzékkel rendelkezett) a filmfelvételt elkészítette.

A múzeum honlapján olvasható, hogy az online Dokumentumtárba a fotóanyagot is feltöltik majd. Mi lesz itt elérhető?

Régi vágyunk, hogy a gazdag Márton Áron-fényképhagyaték anyagából kereshető adatbázis készüljön, ennek azonban sok összetevője van. A fényképek legnagyobb részének jogtulajdonosa a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, illetve a Főegyházmegyei Levéltár. Elsősorban tehát ők, illetve a Márton Áron püspök boldoggá avatási eljárásán dolgozó Posztuláció illetékes a fényképek ügyében. Ugyanakkor a fényképek pontos leírása, a helyszínek, időpontok és szereplők azonosítása hosszadalmas folyamat, még sokaknak és sokat kell önkéntesen dolgozniuk, amíg a sok ezer kép leírása elkészül. Ami legközelebbről valószínűsíthető, az az, hogy kitesszük a domokosi múzeum által gyűjtött, nekünk adományozott fényképeket a honlapunkra. Illetve várjuk is a további felajánlásokat. Több ezer, Márton Áron püspököt ábrázoló fényképről tudunk, de még mai napig kerülnek elő újabbak és újabbak.