Talán még a helyiek sem gondolnák, milyen gazdag, érdekes történetet rejt a nagyenyedi vasútállomás épülete, ahol egykor páratlan társasági élet folyt.

Egy elfelejtett kor elfelejtett történeteit, Nagyenyed és vasútállomása szebb napjainak az emlékét kutatja és igyekszik feltárni, részben visszahozni a helyi Bethlen Gábor Kollégium diákjaiból álló Időutazók Állomása nevű csapat. A 10. A osztály diákjai Galambfalvi Angyalka történelem-tanárnő vezetésével neveztek be az Örökségünk Őrei programba, és lelkesen foglalkoznak a mára leromlott épület történetével, népszerűsítésével.

Tavaly a fugadi Bánffy-kastéllyal foglalkozott a csapat, az idei vetélkedőn azonban a városban maradva a helyi vasútállomást fogadták örökbe. Talán még a helyiek sem gondolnák, milyen gazdag, érdekes történetet rejt az épület. Az 1912-ben épült állomás egykor a város legfontosabb középületei közé tartozott. Amikor még mindenki vonattal közlekedett, páratlan társasági élet alakult itt ki, sokak életében vált fontos helyszínné. A város legforgalmasabb épületeként számos történetet őriz találkozásokról, búcsúzásokról, szerelmekről, barátságokról, mindennapokról.

Akkoriban a küllemén is meglátszott, hogy élettel teli, forgalmas az épület és környéke. Minden utazó megcsodálta a rendezett épületet, a köré ültetett szép fákat, a gyönyörű kertészetet és az élősövénnyel ellátott ösvényt. De még saját teniszpálya is várta a sportolni vágyókat. A nagyenyediek büszkék lehettek vasútállomásukra, annak rendezettségére, szépségére.Az Időutazók Állomása csapata ezt a régi fényt igyekszik visszacsempészni a kopott falak, gyomos, rendezetlen terület, a környező elhagyatott épületek közé. Szerveztek már szemétgyűjtési akciót, virágültetést, rajzversenyt, szorgosan gyűjtik a régi fényképeket, képeslapokat, a kollégiumban gyermekfoglalkozásokon, előadásokon hívják fel a diáktársak figyelmét, de a tevékenységük internetes követői is megosztották az állomáshoz fűződő emlékeiket, diákkori várakozásokat, boldog találkozásokat.

„Az egyik legizgalmasabb történetünkre akkor derült fény, amikor egy diáktársunk elmesélte, hogy nagyszülei első találkozásának helyszíne a vasútállomás volt. A vonatra felszállva útjaik ugyan különváltak, de a kapcsolatot nem szakították meg, továbbra is leveleztek egymással.  Barátságukból szép lassan szerelem lett, első találkozásuk az állomáson örökre összekötötte életüket” – emelik ki a számukra legkedvesebb feltárást. A lelkes csapat számára minden eddigi tevékenység izgalmas volt, a legsikeresebbként azonban az állomás karácsonyát említik: „Közeledett a karácsony, mindannyian nagyon készültünk már az ünnepre. Elhatároztuk, hogy karácsonyfával, gömbökkel, égőkkel, angyalhajjal díszítjük fel az épület komor várótermét. Miután mindennel kész voltunk, az állomás dolgozóit és utasait mézeskaláccsal leptük meg. A készülődést és fogadtatást, örömteli perceket nem fogjuk elfelejteni.”A tavasz közeledtével a csapat eldöntötte, hogy az állomás épülete mellett található gazos, szemetes kertet kitakarítsák, és beültessék virágokkal. A terv egyelőre részben valósult meg, az épület előtt található virágcserepekbe rózsákat és kisebb fákat ültettek. Megtették az első lépéseket, hogy Nagyenyed egykori fő találkozóhelyének régi szépségét visszaállítsák.

A nagyenyedi vasútállomás őrei ezen a Facebook-oldalon számolnak be tevékenységükről.