Örökségünk Őrei: „megszólaltatták” a Rimanóczy szállót nagyváradi diákok


-A A+

A historizáló stílusú, szecessziós jegyeket is őrző Rimanóczy szálló és gőzfürdő szó szerint Nagyvárad öröksége, hiszen építtetője és tervezője a városra hagyta. A leromlott állapotban lévő ingatlant a Nagyváradi Művészeti Líceum diákjai fogadták örökbe az Örökségünk Őrei vetélkedő keretében, és az izgalmas múltú épület versírásra sarkallta a fiatalokat. A csapattagokat örökségvédő tapasztalataikról kérdeztük.

Miért különleges épület a Rimanóczy szálló és gőzfürdő épülete?

Rimanóczy Kálmán a századfordulós Nagyvárad leghíresebb építésze, a város arculatának kialakításában oroszlánrészt vállalt. Ő tervezte és kiviteleztette ezt az épületet, valamint végrendeletében megfogalmazta utolsó akaratát, miszerint a Rimanóczy szálló és gőzfürdő szálljon a városra. Kérése az volt, hogy örökre fennmaradjon az eklektikus épület alkotójának neve, és megőrizzék az eredeti célt, miszerint minden bevételt a szegények és rászorulók megsegítésére fordítsanak. Ezzel szemben főként a mai fiatalok alig ismerik ezt a szép műemléket. Az egyik erkély alá például egy nagy ponyvát terítettek, mert annyira omladozik, hogy az már veszélyes.

A nemrég a tanügyminisztérium országos versenynaptárába felvett Örökségünk Őrei műemlékvédelmi vetélkedőbe a 2018-2019-es tanévben több mint 600 fiatal kapcsolódott be 13 megyéből. A Maszol sorozatban közli a regionális döntőkbe került csapatok rövid beszámolóit.

Mi volt a legizgalmasabb információ, amit megtudtatok róla azóta, hogy elkezdődött az Örökségünk Őrei vetélkedő?

Számtalan érdekességre bukkantunk levéltári és könyvtári kutatásaink során:

  • A szálloda egyik első bérlője, Walter M. Antal kávéházába meghívta az első nagyváradi női zenekart, s az 1893 nyarán mindennap válogatott műsorral hangversenyt rendezett.
  • 1895-ben Bostonból négy fekete bőrű pincért hozattak, akik orrukat nemzetiszínűre festve szolgálták ki a vendégeket.
  • Az egykori Royal kávéház helyisége hosszú ideig üresen, használaton kívül állt, később bútorüzlet lett. Majd csak 2012-ben nyitották meg újra Oradea vendéglőként.
  • Még az első világháború ideje alatt is ízletes magyar konyhát, friss villásreggelit, mindig frissen csapolt sört, tiszta fajborokat ígértek a szálloda és étterem bérlői, ám sajnos a háborús nehézségek miatt ebben az időben a vendéglő színvonala csökkent.
  • Jókai Mór, Fadrusz János Mátyás-szobrának leleplezése után Kolozsvárról jövet, 1902. október 14-én ebben a szállóban szállt meg, az erkélyéről viszonozta a lelkes tömeg üdvözlését. Nagyváradon nagy szeretet övezte az írót, bár az 54 évvel fiatalabb Nagy Bella színésznővel kötött házasságát közfelháborodás fogadta.

Válasszatok ki egy általatok készített képet, rajzot, kollázst, videót, vagy bármilyen vizuális anyagot, ami szerintetek legjobban jellemzi az épületet, vagy a csapat épülettel kapcsolatos munkáját! Hogy készült?

Csapatunk elkészítette a mára már közel 15 ezer embert elért A Szálló monológja című videót. Még Rimanóczy Kálmán egyik leszármazottja is írt a Facebook-oldalunkra, hogy mennyire örül annak, hogy ilyen lelkesen foglalkozunk ezzel a műemléképülettel: „Megtisztelő látni, hogy egy teljes csoport foglalkozik a Rimanóczy-örökséggel, különösen ezzel az épülettel! Köszönöm az egész család nevében, nagyon sokat jelent ez nekem személy szerint – mint a két építész egyenesági ük- és szépunokájának –, és Édesapámnak, aki maga is a Rimanóczy Kálmán nevet viseli. Csak így tovább!”

A vetélkedő alatt melyik tevékenységeteket éreztétek a legnagyobb megvalósításnak, legsikeresebbnek?    

A figyelemfelkeltés érdekében többek között kiállítással egybekötött koncertet rendeztünk, ahol iskolánk zene szakos diákjai teremtettek jó hangulatot, miközben az érdeklődők az általunk alkotott festményeket tekinthették meg a most étteremként működő épületben. Az épületről az fennebb hallható vers mellett bemutató videó, sőt képregény is készült.Olyan ez a vetélkedő számunkra, mint egyfajta időutazás, egy kalandos kirándulás a múltban, melyet belecsempészünk a jelenbe. Amikor az épület védelmével foglalkozunk, akkor az épület legszebb, legnehezebb, legboldogabb, legszomorúbb emlékeit filmként vetítjük le magunk előtt. Szomorúan tapasztaltuk azt, hogy a napjaink nemzedékeire hagyott gyönyörű épületek többsége milyen szörnyű állapotba kerül, csupán az elhanyagolás, a nemtörődömség miatt. Kötelességként éljük át, hogy ezen változtassunk. Emellett szorosabb baráti kapcsolatok alakultak ki közöttünk, könnyebben alkalmazkodunk, és megtanultuk elfogadni egymást. A feladatokat mindig megosztjuk egymás között, és nem hagyjuk senkit sem magára a legnehezebb feladattal. A tanáraink fáradhatatlanul segítenek, támogatnak bennünket. 








EZT OLVASTA MÁR?

X