Több mint 300 hallássérült jelentkezett be a bonchidai Electric Castle fesztiválra, miután az előző évekhez képest most nem csak ingyenes belépést, hanem jelnyelvi tolmácsot is biztosítottak számukra. Utánajártunk, hogy mennyire élvezhető hang nélkül egy zenei fesztivál.

A hallássérültek, mint más fogyatékkal élők is, eddig is ingyenesen léphettek be az Electric Castle területére, idén azonban igyekezett élményben is többet nyújtani nekik a fesztivál. A szemfüles látogató több ponton észrevehette a jelnyelvi tolmácsok sárga matricáit, ugyanilyen színű karkötő segítette a gyengén hallókat abban, hogy megtalálják egymást. A fesztiválon összesen hét tolmács dolgozott, köztük amerikaiak, ukrajnaiak is.Az új szolgáltatást népszerűsítő kampánynak köszönhetően a szervezők számításai szerint több mint 300 halláskárosult látogatott ki a fesztiválra. A nappali programok között volt kimondottan nekik szánt szórakozási lehetőség is – az egyik standnál speciális mellény segítségével felerősítve érezhették a zene rezgését –, de például a Bánffy-kastélyban elhelyezett interaktív installációk között is több hang nélkül élvezhető akadt.Az Electric Castle lényege azonban mégiscsak az esti koncertkavalkád, ami rendszerint látványban és a tömeg közös rezdüléseiben is élmény, de hang nélkül mégsem az igazi. A szervezők már májusban bejelentették, hogy a hallássérültek számára elkülönítenek egy részt a nagyszínpad előtt, ahol a koncerteket Amber Galloway Gallego zenei fesztiválokra specializálódott amerikai jelnyelvi tolmács fordítja. Bár ma már nem egyedül műveli az általa kidolgozott módszert, ő a legismertebb a szakmában, több virálissá vált videó készült róla a híres zenei fesztiválok színpadainál.

Amber Galloway Gallego másodszor utazott Romániába, korábban Bukarestben is „fellépett”. Nyugodtan nevezhetjük „fellépésnek” azt, ahogy a koncerteket tolmácsolja, hiszen a dalszöveg és a közönséggel való verbális interakció mellett a hangszereket, a ritmust, a dinamikát és a hangulatot is közvetíti, ami mozdulatokban legalább olyan megerőltető lehet, mint zenészként végigjátszani az előadást. Igaz, az amerikai jelnyelvi tolmács nem egyedül dolgozik, három társával folyamatosan váltották egymást a nagyszínpad mellett. A „sztár” egyértelműen ő volt, ahogy felállt a jelelők emelvényére, előkerültek a kamerák is.Az amerikai jeltolmács kedvenc zenei műfaja a rap, de nem azért, mert ezt könnyebb lenne átadni, sőt, a gyors ritmus miatt a legnehezebbek között van. Amber Galloway Gallego egyébként instrumentális klasszikus zenével kezdte húsz éve a karrierjét: egy egyetemi kurzushoz dolgozta ki először azt, ahogy a különböző hangszereket, a dinamikát vizuálisan megjeleníti.

„Az itteni hallássérültek azt mondták, nincs sok jelnyelvi tolmács Romániában. Azt is mesélték, hogy a lakosság nagy része még mindig úgy gondolja, hogy ha jelelsz, az azt jelenti, hogy nem vagy túl intelligens” – sorolta helyi tapasztalatait az amerikai jelelő tolmács, amikor délután felkerestük a backstage-ben. „Ez csak egy téves sztereotípia, a jelnyelvnek nincs köze az IQ-hoz” – tette hozzá. „Sőt, a legtöbb kutatás azt bizonyítja, hogy ha gyerekeknek két éves koruk előtt megtanítják a jelnyelvet, könnyebben sajátítanak el más nyelveket. Ezt a saját gyerekeimmel is tapasztaltam” – hangsúlyozta.Mivel a jelnyelv országokként változik, kíváncsi voltam arra, hogy ez mennyire nehezíti meg a külföldiekkel való kommunikációt. Az információs standnál szolgálatos jelnyelvi tolmács szerint „kínlódva, de megértjük egymást”, Amber Galloway Gallego viszont arról számolt be, hogy léteznek nemzetközi jelek, amelyekkel gyorsan sikerült megértetnie magát bárhol a világon. A romániai koncerttolmácsolásába viszont a Romániai Siketek Egyesületével együttműködve helyi jeleket is beépített, és a csapatát egy romániai halláskárosult jelelővel gyarapította.Egy koncert jelnyelvi tolmácsolására alaposan fel kell készülnie Amber Galloway Gallego csapatának. Fél évre visszamenőleg átnézik az adott előadó koncertrepertoárját, majd a dalokat felosztják a csapattagok között. Ezután újra és újra meghallgatják őket, ugyanis a megszólaló hangszereket, az előadó pszichológiai üzenetét is igyekeznek átadni. Ez akkor igazán nagy kihívás, ha a dalok nem is angol nyelvűek, a csapatot például nemrég egy ukrajnai banda kérte fel tolmácsolni, így memorizálniuk kellett az ukrán szavakat is, mert a jelek mellett ezeket is ki szokták ejteni. „Kihívás volt, de megérte, mert a halláskárosult közösség annyira hálás volt. Nekik naponta harcolniuk kell a legalapvetőbb kommunikációért is” – mutatott rá Amber.Péntek este, a The Vaccines koncertjén mindössze tucatnyi sárga karkötőt láttam, de tulajdonosaik láthatóan jól szórakoztak, szinte minden dal után tapsoltak, persze jelnyelven, felemelt, kitárt tenyérrel, gyorsan mozgatott ujjakkal. A halláskárosultakkal bulizó jelnyelvi tolmács segítségével az egyik halláskárosult hölgytől megtudtam, először jár fesztiválon, és azért jött az Electric Castle-re, mert van jelnyelvi tolmács, így ő is érti, hogy mi történik a színpadon, érezheti a zenét. Kiderült, egyébként is fontos szerepet játszik az életében zene, hiszen tagja egy néptánccsoportnak.

Először találkozott jelnyelvi tolmáccsal ilyen jellegű rendezvényen, mondta a halláskárosult közönség másik tagja, akivel már tolmács nélkül beszélgettem, mert sem a szájról olvasás, sem a beszéd nem okozott neki gondot. Szívesen menne bármilyen előadásra, például színházba is, ha biztosítanák a fordítást, azt tartaná korrektnek, ha a halláskárosultak is ugyanazokhoz az információkhoz férhetnének hozzá, mint bárki más, tette hozzá. Mikor Amber Galloway Gallego sajátos, szinte tánchoz hasonlítható jelnyelvéről kérdeztem, azt válaszolta, hogy több mint megható. „Értem, amit mond, annak ellenére, hogy nem a román jelnyelvet használja. Úgy érzem, hogy így egyszerre két táborhoz tartozom, a hallókéhoz és a hallássérültekéhez is” – összegezte.