Múlt vasárnap ért véget Brassóban a harmadik Magyar Színházfesztivál, amelyre idén október 24-27. között három ország nemzeti színháza volt hivatalos: Beregszász, Budapest és Marosvásárhely társulata egy-egy előadásával. Ezekhez csatlakozott negyedikként Magyarország egyik legfiatalabb kőszínháza, a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház, amely egy Koltai Róbert főszereplésével játszott előadással, zenés vígjátékkal érkezett a fesztiválra. Arra voltunk kíváncsiak, hogy innen hová vezet a brassói fesztivál további útja? Erről kérdeztük Toró Tamás főszervezőt és Bartha Réka művészeti tanácsadót.

„Számításaink szerint közel 3200 néző látta idén fesztiválunk négy nagyszínpadi előadását, illetve négy kísérőrendezvényét – pódium- és stúdióelőadást, koncertet –, amit hatalmas megvalósításnak tartunk, mert egyben azt is jelenti, hogy négyszer telt meg idén brassói színházkedvelőkkel a Drámai Színház 600 férőhelyes nézőtere” – mondta Toró Tamás brassói önkormányzati képviselő, a fesztivál ötletgazdája és főszervezője, aki hozzátette: a meghívott társulatok közül kettő a rendezvény második kiadásán is részt vett, „letett valamit az asztalra” a brassói közönség megítélésében, és ezt a jegyértékesítéskor is észlelték.

A fesztiválbérlet „a legjobb ötlet”

„Lehet, hogy szokatlan dolog, de a Magyar Színházfesztiválon mi már a kezdetektől bevezettük a bérletrendszert, ami valószínűleg azért is merészség volt, mert Brassóban nincs állandó társulat, az időszakosan meghívott vendégelőadások pedig kőbe véshető színházi ízlés kialakulását sem teszik lehetővé. Így a bérletrendszer kezdeményezése és a közönség körében tapasztalt népszerűsége is furcsa lehet, de el kell mondanom, hogy az egyik legjobb ötletünknek bizonyult. Idéntől online is lehetett vásárolni bérletet, a jegyek mellett, jövőre pedig megnöveljük a bérletek számát, hiszen óriási volt a kereslet” – hangsúlyozta a főszervező.

Azt is kifejtette: arra, hogy a brassói közönség színházi ízlése eléggé széles spektrumot ölel fel, eddig is figyeltek, és ezután is fognak, főként a nagyszínpadi előadások kiválogatásában.

Brassóiak ünneplése

„Az ízlésalakításban mozgásteret a kísérőrendezvények jelentenek, amelyeknek jellegzetessége idén az volt, hogy általuk igyekeztünk a brassói vagy brassói kötődésű művészeket ünnepelni: a Magyar Színházfesztivált immár hagyományosan az Áprily Lajos Főgimnázium színjátszócsoportja, a Grimasz nyitja meg. Ugyanakkor a Jack Cole dalai című, Kovács András Ferenc-versekből álló koncertelőadás egyik színésze, Márton Lóránt is brassói, és hazacsalogattuk egy kiváló előadás erejéig Sebestyén Aba színészt, rendezőt is, aki brassói születésű” – mondta Toró, aki a nagyszínpadi előadás-felhozatal esetében méltányolta Pál Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház produkciós igazgatójának segítségét.

„Hihetetlenül fontos számunkra az is, hogy Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója a brassói projekt mellé állt, két rendezését is láthatta a közönség, egyet a beregszászi, egyet pedig a budapesti társulat előadásában” – jegyezte meg, hozzátéve azt is, hogy a fesztiválra a továbbiakban is meg szeretnék hívni a Kárpát-medence különböző társulatait és színészzenekarokat, hiszen idén nagyon jó bulihangulatot teremtett a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatából alakult Loose Neckties Society. Jövőre pedig – újabb merész álomként – szeretnének egy brassói bemutatót is. „Távlati célunk az, hogy létrehozzunk Brassóban egy magyar nyelvű hivatásos színtársulatot, hiszen jelenleg úgy szervezzük a fesztivált, hogy annak nincs befogadó társulata, másfelől meg úgy gondolom, hogy a brassói közönség megérdemelné, hogy legyen saját magyar nyelvű társulata” – mondta Toró Tamás.

Jövőre Magyar Színházi és Fotóművészeti Fesztivál

Bartha Réka kollégánk, a fesztivál művészeti tanácsadója és médiafelelőse a rendezvény hogyantovábbja kapcsán a legfontosabbnak a fiatalok színházba vonzását említette. „Kósza ötletként hirdettük meg az első fesztiválon azt a fotópályázatot, amely nagy kedvence lett a brassói magyar középiskolásoknak, egyetemistáknak. Olyannyira, hogy idén – bár nem hirdettünk meg fotópályázatot, mert a meghívott társulatok zöme előadásán csak a hivatalos fotósunkat látta szívesen –, jelentkeztek önkéntes fotósok, akik főként a fesztiválhangulatot dokumentálták nagy lelkesedéssel” – vezette fel annak apropóját, hogy terveik szerint jövőre Magyar Színházi és Fotóművészeti Fesztivállá alakul a brassói rendezvény.

„Abban bízom, hogy a fiataloknak ez az érdeklődése továbbra is fenntartható, alátámasztható azzal, hogy a már kezdetektől fontos fotóművészeti komponenst beemeljük a fősodorba és a fesztivál nevébe” – tette hozzá a művészeti tanácsadó.

Fotóműhelyek több korosztálynak

„Már konzultáltam erről a szándékunkról a fesztivál hivatalos fotósával, Telmo Rochával, aki a portugáliai Evorában kortárs tánctársulattal működött együtt és kulturális rendezvényszervezésben is jártas. Ő arra hívta fel a figyelmem, hogy ez az elképzelés merőben átalakítja a rendezvény struktúráját és időtartamát, hiszen a fotóművészeti résznek nem elég négy nap, legalább egy hónapos kifutási idő kell, főként akkor, ha színházi fotókiállításokat is szeretnénk. Márpedig szeretnénk, és workshopokat is több korosztálynak, szakemberek részvételével” – vázolta a brassói színházfesztivál szervezőinek álmát Bartha Réka.

Hozzátette: beszéltek már arról is, hogy a színházi jelmezek  nagyobb szerepet kapjanak  a rendezvényen. Ezt az ötletet is meg szeretnék valósítani jövőre. „Már csak az a kérdés, hogy az álmainkhoz, terveinkhez sikerül-e hozzárendelni a szükséges forrásokat? Én bízom benne” – mondta végezetül.