„Alternatív érettségi” Nagykárolyban: átadták a lelkes fiataloknak szóló Maturus-díjakat


-A A+

Szinte negyed évszázada díjazza a nagykárolyi Say Yes Alapítvány az iskolán kívüli tevékenységükben kiemelkedő magyar és román végzős középiskolásokat. A Maturus-díj több egyszerű iskolai díjnál, egyfajta „alternatív érettségi”, hiszen minden évben a helyi közösségen kívüli, öttagú zsűri dönt róla. 2019-ben Somogyi Alexandra-Henrietta és Todea Miruna-Paula, a Nagykárolyi Elméleti Líceum végzősei vehették át az elismerést és a két, egyenként ezer lejes pénzjutalmat, amit további tanulmányaik finanszírozására használhatnak fel. A tehetséges és lelkes fiatalok díjazásának ötlete Enyedi Zsolttól, a Say Yes Alapítvány elnökétől származik.

A Say Yes Alapítvány és a Maturus-díj alapításakor még a tanügyben dolgozott, most már nem. Miért tartotta fontosnak folytatni a fiatal nagykárolyi tehetségek támogatását?

Tanügyi éveim alatt alapítottam és vezettem a ma már helyi legendának számító Hepaj című diákújságot. Számtalan kiemelkedően tehetséges fiatalt ismertem meg ennek kapcsán, akikkel öröm volt együtt dolgozni, alkotni, fejlődni. Több más tényező mellett ez is hozzájárult a díj létesítéséhez. A diákújságírás nyilván nem volt kötelező házi feladat, mint ahogy az a sok más izgalmas dolog sem az, amit a fiatalok oly nagy lelkesedéssel művelnek. És ha másért nem, talán épp ezért nagyon fontos elismerni azt, amit a verseny szabályzatában csak így fogalmaztunk meg: „önműveléssel hasznosan eltöltött idő”. A Maturus afféle alternatív érettségi. Az immáron közel negyedszázados mozgalom pedig egy igazi parapedagógiai misszió. Nagykároly – fura módon épp a nagyvárosi intézmények nem léte miatt – igen sokféle és magas nívójú iskolán kívüli képzést nyújt fiataljainknak. És mivel van mit megmutatni, és van kit elismerni, ezért ezt bizony meg is kell tenni.

Mekkora az érdeklődés, hányan neveznek általában a versenyre?

Az érdeklődés változó. Volt már olyan évünk, mikor közel húszan neveztek be érvényesen a versenyre, de voltak már ennél sokkal kevesebben is. Nagykároly igazi kisváros, egy valódi mikropolisz. Itt mindenki számít, minden jelentkező nagyon fontos.

Mik a legnagyobb kihívások az évről évre megszervezett díjátadóban? Mekkora támogatást élvez a helyi közösség, az önkormányzat, az iskolák részéről?

A Maturus-mozgalom három oszlopra támaszkodik, ezek adják meg számára a stabilitást. Az elsőt a fókuszba állított fiatalok képezik. A temérdek jogosan kijáró dicsérő szó mellett azonban azt is el kell mondanunk, hogy sokkal több aktív és értékes diákunk van, mint ahányan indulnak a versenyen. Komoly elemzést érdemelne, hogy a lelkes tanárok, jó barátok, idősebb versenyzők buzdítása ellenére miért is van ez így. Talán az extrafeladatok, vagy a motiváltság hiánya, esetleg a nem optimális időgazdálkodás az elmaradás okai. A diákok számára a Maturus egy új helyzet, melybe „belelépni” kell egy csipetnyi bátorság is. Már csak ennek okán is remek alkalom a Maturus a fejlődésre. A másik oszlop a zsűri. Igazi kihívás és kaland minden évben új tagokat megnyerni az ügynek, Nagykárolyba csábítani őket egy precízen szervezett, nagyon intenzív M-napra, ami persze cserébe mindig bőségesen meghálálja a ráfordított energiát. A harmadik támasz pedig a támogatók köre. Büszkén mondhatjuk, hogy ennyi év alatt sikerült egy kiváló támogatóbázist kialakítanunk, és itt nem csak az anyagi segítségre – külön köszönet a helyi önkormányzatnak a támogatásért –, hanem a rengeteg ráfordított energiára, gondolatra, szeretetre gondolok. Arra a hatalmas kincsre, melyet év közben gyakran akkor tapasztalok meg, mikor ismerőseim megállítanak az utcán, azt kérdezve, mikor lesz a Maturus, és miben segíthetnének. Sokan szurkolnak a Maturusnak, mert pontosan tudják és értik, hogy mekkora jelentősége van.

Kiből állt idén a zsűri? Őket milyen szempontok alapján kéri fel az alapítvány?

Minden évben igyekszünk új zsűritagokat bevonni a versenybe, sokszor olyanokat, akik még nem is jártak Nagykárolyban. A zsűri tagjai magasan képzett, széles látókörű, kompetens személyek, egyben nyitott, a fiatal generációra hittel tekintő felnőttek. A zsűri hagyományosan öttagú, szigorúan nem nagykárolyi tagokból áll, közülük két román, két magyar, és egy olyan tagból, aki e két kultúrkörön kívülről érkezik, s így izgalmas perspektívából értékelheti az itt tapasztaltakat. Az idei verseny zsűrijének tagjai Costea Sebastian-Robert rendező, médiaszakember és jazzman, Dr. Crăciun Georgeta-Ligia sebész főorvos, Dr. Karl-Johann Katschthaler irodalmár, elektronikus zenész, egyetemi tanár, Solymosi Zsolt unitárius lelkész, tanár, világutazó és Dr. Varga Levente informatikus-fizikus, egyetemi tanársegéd voltak.

23. alkalommal adták át a díjat, követik-e az eddigi Maturus-díjazottak életútját, vannak-e sikertörténetek?

Igyekszünk követni, noha ez sok esetben igen bonyolult, hiszen egy kapcsolatot csak a felek közös szándékával lehet életben tartani. Sokukról tudunk, sokan hazalátogatnak a versenyekre, és érdeklődéssel követik a Maturus folyamát. És igen, vannak sikertörténeteink. Ahogy máshová sem, úgy Nagykárolyba sem tér vissza minden innen indult fiatal. Ilyen tekintetben pedig bátran mondhatjuk, hogy nemzetközi sikertörténeteink is vannak!








EZT OLVASTA MÁR?

X