A színházalapító Kemény Jánosra emlékezett Marosvásárhely


-A A+

A 100 éves Kultúrpalota kistermében, születésének 110-ik évfordulóján báró Kemény Jánosra, az irodalomszervezőre és színházalapító mecénásra emlékeztek vasárnap este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat szervezésében.

A rendezvény születésnapi ajándék volt a színház részéről a Kultúrpalota megépítésének 100-ik évfordulóján, hiszen ott jött létre és ott működött az egykori Székely Színház, amelynek egyik, vagy talán a legmeghatározóbb személyisége volt Kemény János. Gáspárik Attila színházigazgató úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évtizedekben elhallgatták Kemény Jánost, valahogy soha nem került sor a rá való megemlékezésre. Ezt hivatott pótolni az a jövőre elkészülő, Kemény Jánosról szóló színdarab is, amelynek szerzője Réczei Tamás, a Kecskeméti Katona József Színház rendezője és művészeti vezetője.

A Kemény Jánosról, Bánffy Miklósról és Kós Károlyról készült A griff, a dámvad és a varjú című portréfilm levetítését követően Gáspárik Attila elmondta, sok mindent kell még pótolnia a színháznak, hiszen nagyon sok személyiségéről nem készültek el a portrékötetek, feltáratlan a múlt, kevésbé ismertek azok az események, amelyek meghatározták a múltat és jelent.

„Szerencsénk van Kuszálik Péterrel, aki többéves kutatói munka után jövő héten teszi le az asztalra a marosvásárhelyi színjátszás múltját feltáró és bemutató kötetét” – mondta Gáspárik, aki szerint egy nagyon jó munkáról van szó, amely további kutatásokra sarkallja a színház mellett nemrég létrejött kutatóműhelyt.

Báró Kemény János élettörténetét felelevenítve Gáspárik kiemelte: a népi demokrácia hozta el, hogy megalakulhatott a Székely Színház, amely abban a korban a templomot kivéve az egyetlen hely volt, ahol egyszerre nagyon sok emberhez lehetett anyanyelven szólni. Kemény János 1945. június 8-16-i keltezéssel állította össze azt az 50-60 oldalas dokumentumot, amelyben a színház megalapítását, részletes működését dolgozta ki, kitérve a költségvetésre, a művészi és műszaki munkára. Székelyföldön nem volt még színház, ezért rendeltetése szerint Marosvásárhelytől Brassóig kellett volna ellátnia a közönséget.

Gáspárik Attila kitért a Tompa Miklós és Kemény János közötti nézeteltérésekre, ellentmondásokra is, hozzátéve, hogy a múltnak ezzel a szeletével még foglalkozni kell az elkövetkezendőkben.

A megemlékezés második felében Kemény János Mester című, máig kiadatlan művét mutatta be felolvasószínházi ősbemutató keretében a Tompa Miklós Társulat László Csaba rendezésében. Az előadásban fellépett Kilyén László, Meszesi Oszkár, Gecse Ramóna,  B. Fülöp Erzsébet, Tollas Gábor, László Zsuzsa és Bartha László Zsolt.








EZT OLVASTA MÁR?

X