Az egész erdélyi magyarság szempontjából fontos kulturális intézmények alakultak és kaptak székhelyet Sepsiszentgyörgyön. Az Erdélyi Művészeti Központ (EMŰK) szerdán este nagy számú érdeklődő részvételével új kiállítóteret avatott a sepsiszentgyörgyi volt központi posta épületének legfelső emeletén, ahol megnyitották a „Felezőidő 2 – Erdélyi magyar művészet 1965–1975 között” című kiállítást, amely 69 alkotó munkáját mutatja be. Ezt követően a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Könyvtárban jelentették be az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár indulását, amelynek feladata lesz a rendszerváltás után megjelent összes magyar nyelvű kiadvány összegyűjtése, feldolgozása és digitalizálása.

Az Erdélyi Művészeti Központot a képzőművész szakma összefogását követően a sepsiszentgyörgyi és Kovászna megyei tanács hozta létre, és az elmúlt időszakban már hat kiállítást szervezett. Szerdán este pedig ideiglenes jelleggel kiállítóteret is kapott Sepsiszentgyörgyön. A Székely Nemzeti Múzeum szomszédságában már megvásároltak egy területet, ahol egy modern épület kaphat helyet. De van egy másik terv is, mely szerint Sepsiszentgyörgy központjában a Bodok-szálló előtti téren építenék fel a központot, ahol összegyűjtik, feldolgozzák és kiállítják az erdélyi magyar művészeti értékeket.

A kiállítás megnyitóján Antal Árpád polgármester köszöntő beszédében rámutatott: negyed évszázada a volt posta épületének emeletén még a Securitate lehallgató központja működött, most pedig művészettel töltik meg a tereket: ez a demokratizálódás folyamatának kézzel fogható következménye. A sepsiszentgyörgyi elöljáró rámutatott: Székelyföld mára, annyira megerősödött, hogy összerdélyi feladatokat képes felvállalni. Ma országos szinten arányaiban Sepsiszentgyörgy fordítja költségvetéséből a legnagyobb összeget a kultúra támogatására, mutatott rá Antal Árpád.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, kulturális miniszter a dolgok helyes rendjének nevezte, hogy a magyarság az elmúlt időszakban intézményeket alapított, így létrehozta az Erdélyi Művészeti Központot is. Ennek az intézménynek olyannak kell lennie, amely a kiállítások szervezése mellett „a helyére teszi" az erdélyi magyar képzőművészet száz esztendejét a Kárpát-medence magyar kultúrájában.

A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt a kulturális diplomácia feladatának nevezte a magyarok által megteremtett kulturális erőtér megerősítését. „Most Erdélyből a magyar képzőművészet csodálatos alkotásai töltődnek fel a magyar kulturális felhőbe, és bízunk abban, hogy sokak számára letölthetővé válnak ezek az egyedülálló értékek", fogalmazott Németh Zsolt.

Vargha Mihály, az Erdélyi Művészeti Központ kuratóriumának elnöke múltidézéssel kezdte beszédét. Elmesélte, hogy évekkel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi képtár padlásterén akarták kialakítani az erdélyi magyar közgyűjteményt. Mostanra azonban három erős pillérre alapozva jött létre az intézmény, egyrészt megvan hozzá az erdélyi magyar képzőművészek támogatása, másrészt felkarolják a háromszéki önkormányzati vezetők és országos döntéshozók, harmadrészt pedig érezhető a nagyközönség szimpátiája is.

Dr. Baán László, a magyar Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a kiállításmegnyitón jelentette be, hogy 2015 tavaszán az általa vezetett intézményekben megrendezik az 1920 és 1990 közötti erdélyi magyar művészet átfogó kiállítását.

Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az EMŰK vezetője elmondta, hogy elkészült a „Felezőidő 2 – Erdélyi magyar művészet 1965–1975 között” című kiállítás katalógusa is, amit egy másik alkalommal fognak bemutatni.

Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár indul Sepsiszentgyörgyön

Szerda este a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban jelentették be, hogy az intézmény különgyűjteményeként indul a projekt, amelynek keretében összegyűjtik a rendszerváltás óta megjelent összes erdélyi, magyar nyelvű publikációt, azt digitalizálják és közzéteszik az interneten is.

Kelemen Hunor RMDSZ elnök, kulturális miniszter volt az első, aki a létrehozás alatt álló könyvtár internetes adatbázisában keresett – Kányádi Sándor nevét ütötte be. Elmondta, hogy néhány éve, szakmai körökből jelezték, hogy szükség van egy, a teljes erdélyi magyar kiadványokat átfogó intézményre, amelyben minden magyar nyelven írt publikációt meg lehet találni. A Szövetség célja az volt, hogy a könyvtárosok együttműködésével létrehozza ezt az intézményt.

Szonda Szabolcs, a Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatója szerint az intézmény működéséhez elengedhetetlen egyrészt Kovászna Megye Tanácsának segítsége, másrészt pedig az RMDSZ Kulturális Autonómiatanácsának támogatása. Az eseményen jelen lévő Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár kifejtette: a kultúra által önmagunkat, közelmúltunk történetét ismerjük meg, ezért hangsúlyosan fontos kérdés egy ilyen, nagy kapacitású intézmény létrehozása.

Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint az Erdélyi Művészeti Központ és az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár létrehozásában szükség volt arra a háttérmunkára, amelyben Székely Istvánnak, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős főtitkár-helyettesének jutott nagy szerep. Emellett arra is szükség volt, hogy ezen intézmények mögött önkormányzati támogatás is legyen. „Ma Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy erre a legalkalmasabb hely: Romániában, arányaiban itt fordítunk a legtöbb pénzt kulturális tevékenységre, sőt több területen, például az összegek szempontjából is élen járunk. Egy olyan fontos intézményhez, mint az Erdélyi Magyar Gyűjtőkönyvtár, tudunk olyan intézményes segítséget nyújtani, amely hosszú távon szavatolja a működést” – fogalmazott Tamás Sándor.